BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Szombatosok, a protestánsoknál, kivált a helvét irányúaknál az ószövetség értéke felől elterjedt véleménynek túlhajtásából keletkezett és főként az erdélyi antitrinitariusok között népszerűségre jutott szekta, mely onnan vette nevét, hogy az ószövetségi törvények nagyrabecsülése folytán szombatot tette heti ünnepnek vasárnap helyett. Eredete bizonytalan, de a 16. századnak már a hetvenes éveiben kellett lenniök ez elv híveinek, majd →Gerendi János Aranyosgerenden lakó, később Eőssi András Székelyszenterzsébeten lakó főnemesek csináltak neki propagandát. Az előbbi már jóval 1585 előtt, az utóbbi pedig e tájt kezdte hangoztatni elveit, melyeket egyidejűleg a homoródszentpáli Kornisok is elsajátítottak, valószínűleg a költő →Bogáthi Fazekas Miklós hatására. Az Eőssi munkáját 1604 tele végén történt halála után fogadott fia, →Péchi Simon folytatta, ki vagyonát és befolyását, azután pedig minden idejét és tehetségét, valamint meglepő héber ismereteit és egyébként is kiváló képzettségét a szombatosság ügyének szentelte, és sikerült is számos hivőre szert tenni a székelyek között. Eredeti egyházi énekek és teol. művek, úgyszintén zsidó szertartási könyveknek magyar fordításai képezték maradandóbb emlékét az ő és hitsorsosai vallási tevékenységének. I. →Rákóczy György a máskülönben unitárius hitelveket követő szombatosoknak az országgyűlések 1595 óta ellenük hozott végzéseinek eltörlésével és enyhítésével 1636-ban szabad vallásgyakorlatot engedélyezett az unit. püspök felsősége mellett. Azonban csakhamar változtatott eljárásán s a →dési complanatio után szomorú napok virradtak rájuk. A kegyetlen üldözés. mely sokat Törökországba való kivándorlásra kényszerített közülük, egyre apasztotta számukat. A megmaradottak csak titokban, de annál rajongóbban gyakorolták vallásukat, mely hovatovább mind közelebb jutott a zsidósághoz. Midőn Bözödújfaluban meghúzódott utolsó maradványukból 39 család mintegy 170 lélekkel 1868-ban áttért zsidónak,csak négy család tagjai maradtak szombatosok, s azóta ezek is kihaltak, a zsidókká lettek pedig 1944-ben az unit. egyházba tértek át.

Irodalom: Kőváry László: A szombatosok Erdélyben (Ker. Magvető, 1867.), Boros György: A szombatosok irodalmi maradványai és vallásos nézeteik (Uo. 1886.), Kohn Sámuel: A szombatosok, történetök, dogmatikájok és irodalmok (1889., németül 1894.), Thury Zsigmond: A szombatos kódexek bibliográfiája, különös tekintettel azok énektartalmára (1912.), Nagy Sándor: Szombatos codexek (1884.), Lugossy József: Egy szombatos codex és a szombatosok (Akadémiai Értesítő, 1850.).