BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Partiumi egyházkerület, a szűkebb Magyarországnak egykor Erdélyhez tartozó részeire tervezett →superintendentia. A partium különböző időkben különböző nagyságú területekre terjedt volt ki, de legtovább a Szilágyságot, Kővár vidékét és Zaránd vármegyét foglalta magában, viszont volt idő, amikor Bihar, Szatmár és Máramaros vármegye is belétartozott.

A →tiszántúli egyházkerületnek óriási kiterjedése miatt már a →bodrogkeresztúri konventet előzőleg is fölmerült a kettéválasztásának eszméje, olyképpen, hogy →Ráday Pál →egyetemes főgondnoknak az elgondolása szerint a partium képezte volna az egyik kerületet. Ez a terv azonban többszöri, módosított alakban való felújításakor is mindannyiszor hajótörést szenvedett. Annyi történt e téren mindössze, hogy a bodrogkeresztúri konventen egyetemes főgondnokságra választott gr. Bethlen József, miután nem vihette ezt a hivatalát, a Szilágyságban, Kővár vidékén, meg az Erdélytől különben 1739-ben már elcsatolt Szatmár és Máramaros vármegyékben végezte élete végéig, 1742 májusáig a főgondnoki teendőket. A jelenlegi →királyhágómelléki egyházkerület jóformán ennek a tervnek változott alakban sajnálatos körülmények folytán való testtéválása.