BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Heves-nagykunsági ref. egyházmegye, a →tiszántúli kerületben, régebben kunsági vagy nagykunsági, néha túri névvel, jelenlegi elnevezését az 1821–22. évi →generalis konvent határozatából kapta, mivel sok egyháza tartozott Heves és Külsőszolnok vármegyéhez. Egyházainak megfogyta miatt 1598-tól 1635-ig egybe volt olvasztva a →békési egyházmegyével „alföldi” név alatt, a XVII. század végső éveiben pedig hasonló okból a →debreceni egyházmegyéhez volt csatolva. Azonban – noha 1701-ben még nem engedte meg a kerület, hogy →esperest válasszon – már 1702-ben ismét önállóvá lett s ettől fogva csaknem rohamosan szaporodtak egyházai, amennyiben noha az akkor hozzátartozó 17 anyaegyházból időközben elenyészett kettő, 1733-ban már 27 volt a területén. E szám jóformán változatlan maradt később is, s miután három egyháza a →békés-bánátihoz ment át, egyet pedig kapott a debrecenitől, 1822-ben 24, a XIX. század vége felé 25 anyaegyházból állott 32 lelkésszel, míg utoljára 33-ból állott 41 lelkésszel. Közülük az 1876-i megyerendezés óta már csak három tartozott Heves vármegyéhez, a többi Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében feküdt egy Békés vármegyei kivételével. Egészen a →debreceni zsinatig két →segédgondnoka volt, egy a Heves vármegyei, egy a nagykunsági részről. Nevezetesebb egyházai: Mezőtúr, Karcag, Kisújszállás, mindegyiknek gimnáziuma is volt. – →Espereseinek névsorából a következőket ismerjük: →Szilágyi Mihály karcagi, dévaványai l. 1635–1650. jún., Hercegszőlősi István karcagi l. (1657 márc.) (1666.), Budai Bálint túrkevei l. (1667.) (1683 nov.), Istvándi János túrkevei l., Lévai János (1686.), →Debreceni Szabó István mezőtúri, kunhegyesi l. 1702–1710, Komádi Mihály mezőtúri, szeghalmi, tiszaderzsi, taskonyi, tiszanagyrévi l. 1710–1730, Kőrösi Gerece Márton kunmadarasi l. (1738. ápr.), 1756-ig, Endrédi Sámuel mezőtúri l. 1756 márc.-nov., Kaszap Nagy István túrkevei l. 1756–1769, Szondy György mezőtúri l. 1769–1778, Csete Mihály tiszaabádi l. (1778-tól helyettes) 1781–1792, Kabai Tóth József kunmadarasi l. 1792–1798, Marjai Albert túrkevei l. 1799–1806, →Ercsei Dániel mezőtúri l. (1804-től helyettes) 1806–1809, Lévai Bálint mezőtúri l. 1809–1810, Fazekas István kunmadarasi l. 1810–1825, Csató Gergely karcagi l. 1825–1840, Szentes Sámuel tiszaabádi ny. l. 1841–1848, Kocsa István túrkevei l. 1848–1849, Daróczi Mihály karcagi l. 1849–1863, →Könyves Tóth Mihály karcagi l. 1863–1871, ürességben lét után Lukács Dániel tiszaigari, mezőtúri l. 1873–1883, Székely Károly kunhegyesi l. 1883–1890, Dorogi Lajos kisújszállási l. 1891–1905, Győry Lajos kenderesi l. 1905–1917, →Török Imre kisújszállási l. 1917–1936, Gaál István törökszentmiklósi l. 1937–1958, Szabó Dániel mezőtúri, törökszentmiklósi l. 1958 óta. – Ma már összes egyházai Szolnok megye területén vannak.