Tarr Kálmán: Kálvin ún. nagy Institutiója megjelenésének ürügyén

A Kálvin Szövetség tudományos, a Kálvin-kutatással foglalkozó konferenciáján csak azért kaphat szót a Kálvin Kiadó képviselője, mert 1909 után most, ez év márciusában jelent meg másodszor magyar nyelven Kálvin ún. nagy Institutiója. Az én mondandóm sokkal inkább bizonyságtétel és gyakorlati kérdések felvetése kíván lenni, mint tudományos értékű megnyilatkozás.

Miért jelent most meg Kálvin ún. nagy Institutiója és – hogyan tovább? A gyakorlati válasz kézenfekvő:

1) a Kálvin Kiadó erkölcsi kötelességének tartja, hogy „névadója” műveit (legalább és először a már egyszer magyarul megjelenteket) hozzáférhetővé tegye,

2) s azért most, mert hosszú évek munkájával sikerült megte­remteni az anyagi hátterét e nagy terjedelmű mű megjelentetésének. Nem arról van szó, hogy Kálvint fontosabbnak tartjuk a Bibliánál (vannak, akik szerint „kegyességi” irodalmat kellett volna e pénzen kiadni), és arról sincs szó, hogy valami Kálvin-kultuszt szeretnénk élesztetni egy szűkkeblű konfesszionalizmus értelmében. Isten igéjére: szolgálatában állunk, figyelnünk kell tehát a Biblia intő szavára, ahogy az egyebek között Hóseás és Malakiás prófétáknál olvasható. Mindkét igehelyet felolvasom a Károli és az új fordítású Bibliából is:

Hóseás 4,6:

Károli: „Elvész az én népem, mivelhogy tudomány nélkül való. Mivelhogy te megvetetted a tudományt, én is megvetlek téged, hogy papom ne légy. És mivelhogy elfeledkeztél Istened törvényéről, el feledkezem én is a te fiaidról.”

Új fordítás: „Elpusztul népem, mert nem ismeri Istent. Mivel te megvetetted ezt az ismeretet, én is megvetlek: nem leszel papom! Nem törődtél Istened tanításával, én sem törődöm fiaiddal.”

Malakiás 2,7:

Károli: „Mert a papnak ajkai őrzik a tudományt, és az ő szájából törvényt várnak, mivel a Seregek Urának követe ő.”

Új fordítás: „Mert a pap ajkai őrzik az Isten ismeretét, és tanítást várnak szájából, hiszen a Seregek Urának követe ő!”

Jól érzékelhető – a két fordítást egymás mellé téve –, hogy a Biblia a tudomány és Isten ismerete közé egyenlőség jelet tesz, mondhatni a két fogalom egymásnak szinonimája. Nem kétséges, hogy hitünk szerint a „legnagyobb” tudomány Isten ismerete. Kál­vin tehát pontosan annyira „fontos csak” nekünk, amennyiben gon­dolatai, gondolatrendszere előbbre segítenek minket az Isten-isme­retben. S hogy Kálvin valóban ebben segít nekünk – azt gondolom. ebben a körben senki sem vitatja, így nem is illő nekem erről most többet beszélni.

Elvi alapjaink tehát világosak a Kálvin művek kiadására vonat­kozó törekvéseinkben, maradnak a gyakorlati megfontolások, ame­lyeknél szívből kérem, hogy maradjunk a józan realitás talaján. Miért kell nekem ezt külön is mondani? Azért, mert a nagy Institutio megjelentetésére készülve voltak olyan vélemények, hogy egy „egyszerű” reprint kiadás nem jó megoldás, a művet újra kellene fordítani (a tudomány mai állásának figyelembe vételével). Nagy kérdés, hogy volna-e vállalkozó e nagy munkára, s meg tudna-e jobban birkózni a feladattal mint atyáink a század elején? Az azonban biztos, hogy a közel 5 millió Ft-os kiadás költsége további 2 millióval emelkedne (1995. márciusi „árfolyamon”), ha nem többel. És mikor lenne kész? Szent meggyőződésem, hogy e mű megjelentetésének most volt a kairosza, nem utolsósorban azért, mert most tudtunk 1-1 példányt adományozni a határainkon túl élő magyar református gyülekezeteknek is (tehát Szlovákia, Kárpátalja, Erdély és a Délvidék reformátusai kapnak e műből, amit egyebek között a Református Világszövetség támogatása tett lehetővé).

A fentiek értelmében a józan, reális megfontolás legalább két dolgot jelent kezdetnek: 1) lehetőleg Kálvin már valamikor magya­rul megjelent műveit adjuk ki újra, 2) a különböző érdekelt szervezetek pedig fogjanak össze a kiadás ügyében, hogy csekély szellemi és anyagi erőink ne forgácsolódjanak szét. Az utóbbi javaslat megvalósulása érdekében a Zsinati Kiadói és Sajtóbizottság levéllel fog fordulni a Zsinati Tanulmányi Bizottsághoz, a DC-hez és a Kálvin Szövetséghez, hogy e szervezetek képviselői üljenek össze a Kálvin Kiadó képviselőjével és egyeztessék kiadói tervüket. Ez volna az élet útja, hogy célunk megvalósuljon: a legfontosabb és ma is rele­váns Kálvin művek ismét olvashatóak legyenek magyarul. Úgy legyen!