Szentimrei Mihály: Kálvin-irodalom a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei Nagykönyvtárában

A sárospataki iskola a magyarországi reformáció kezdetén, a 16. szájad harmincas éveiben szintén a lutheri reformáció szellemében indult. Az akkori várbirtokos főúr, Perényi Péter, türelmes volt a birtokain tevékenykedő, zömmel ferences szerzetesekből rekrutá­lódott reformátorok munkájával szemben. Élete vége (1548) felé, már a börtönben fogadta el maga is a lutheri reformáció igazságait. A fia, Perényi Gábor viszont már szigorúan lutheránus meggyőződésű volt, aki keményen ellene fordult az 1560-as évek elejétől terjedni kezdő helvét irányzatnak. Bizonycsak ajtót mutatott azoknak a lelkészeknek és rektoroknak, akik birtokain a helvét irányzat hívei lettek. Így Kopácsi Istvánnak is mennie kellett Patakról 1564-ben,¹³⁵ sőt ennek a századnak egy másik nagy, az iskolát jelentősen fejlesztő tanáregyénisége, Szikszai Fabricius Balázs is kénytelen volt Erdélybe távozni még ebben az évben.¹³⁶ Perényi Gábor halála (1567) után azonban szinte egyik napról a másikra a helvét szellem lett úrrá a pataki iskolában és a környék lelkészei is ehhez csatla­koztak. Ezután a peregrináció is inkább Heidelberg felé fordult.

Arról, hogy a Kálvin művei a 16. szájad végén és a 17. szájad folyamán milyen mértékben voltak jelen az iskolában, ill. annak könyvtárában sajnos csak töredékes ismereteink vannak. Az iskolának 1671-ben történt elűzetésekor, és a 32 éves bujdosása alatt nemcsak a könyvtár állományának több mint 90%-a kallódott el, hanem a könyvtárra vonatkozó dokumentumok, katalógusok és leltári jegyzékek is nagyrészt. A megmaradt legrégibb, 1623-as ál­lapotot rögzítő leltárjegyzék, amely 296 művet sorol fel 5 Kálvin-műről tud, és 2 róla szóló művet említ.¹³⁷ Ez a katalógus nagyon egyszerű és rövid címleírást alkalmaz, se a kiadás évét, se a helyét nem tünteti fel, így nem tudjuk azonosítani az akkori példányokat. Az 1635-ös leltár, amely már gyorsabb ütemű gyarapodásában a Rákóczi család iskolát támogató tevékenységét tükrözi, s mutatja, hogy 12 év alatt az állomány több mint kétszeresére, 631 műre növekedett, 14 Kálvin-művet és 4 róla és teológiájáról szóló munkát említ, az előbbihez hasonló egyszerű és túl rövid címleírással.¹³⁸ A 17. sz. 50-es éveinek a végén az iskola könyvtárába végrendelet alapján betagolódott Rákóczi családi-könyvtárról is csak egy katalógus töredék maradt fenn, ebben egy Kálvin-mű, az Institutio szerepel.

Amikor a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc elején az iskola visszatért bujdosásából régi székhelyére, bár igyekezett pótolni elpusztult könyvtárát, de ez csak jószerével a század végére sikerült. Miután híre ment a pataki könyvtár megsemmisülésének sokfelől küldik a könyvadományokat. Az első 1705. szeptember 22-én érkezett Tokajból. Ez a példány Kálvin Institutiójának Szenci Molnár Albert által készített, Hanoviában 1624-ben megjelent for­dítása volt. Eörös Istvánné, Csudó Zsófia könyve volt. Előzéklapjá­ra ezt írta: „ezen könyvemet is hagyom holtom után a pataki coetus számára a Bibliával együtt Csudó Sophia”. Az ajándék könyvet a vissi lelkész, Szigeti István még az ajándékozó életében hozta be Patakra és adta át a seniornak. Fontos adalék ez arról is, hogy egy hegyaljai mezővárosi polgári család könyvtárában Kálvin műve is ott van a 17. század végén.

A 18. század elejétől napjainkig nyomon lehet követni, hogy a pataki könyvtár lassan újra növekvő állományába miképpen gyűlik be a Kálvin-irodalom, Kálvin művei, az életéről és theológiájáról szóló írások. Az 1994. december 31-i állapot szerint könyvtá­runkban Kálvin műveiből, szövegkiadásokból, a megírásukkor használt eredeti nyelven vagy különböző fordításokban 257 kötet található. Ebből 83 latin nyelvű, 61 angol, 49 magyar, 42 francia, 21 német és 2 cseh nyelvű. A megjelenés ideje századonként az alábbi képet mutatja: a 16. századból 28, a 17. századból 23, a 18-ból egy sincs, a 19-ből 69, a 20. századból 138 kötetünk van.

A Nagykönyvtár Kálvinról valamilyen vonatkozásban írott mű­veinek száma 236. Ebből magyar nyelvű 101, német 67, francia 32, angol 28, latin 4, holland 3, szlovák 1. A róla szóló művek időbeli megoszlása a következő: 16. századi 1, 17. századi 2, 18. századi 3, 19. századi 42, 20. századi 188.

Cikk-katalógusunk napjainkig repertorizálja a magyarországi protestáns theológiai szakfolyóiratok könyvtárunkban található évfolyamait és 197 Kálvinnal kapcsolatos cikket és tanulmányt tart nyilván. Külföldi protestáns theológiai szakfolyóirataink nincsenek repertorizálva, de ezekben is bőségesen akad Kálvin anyag.

A Nagykönyvtár kézirattárában Kálvin 5 kisebb művének fordítását őrizzük, és életéről, műveiről és theológiájáról 25 tanul­mány és ismertetés található. Köztük van egyházunk egyik jelentős, az elmúlt rezsim alatt méltatlanul mellőzött Kálvin kutatójának, néhai Dr. Nagy Sándor Béla, volt sátoraljaújhelyi lelkész munkás­ságából néhány fordítás és tanulmány. A kézirattár őrzi azt a nagyon érdekes és értékes anyagot, amelyet a pataki theológusok legációjuk alkalmával, vagy egyéb gyülekezeti kiszállásokon gyűjtöttek be. Ez a gyakorlati theológia professzorának, Dr. Szabó Zoltánnak „Kálvin a népi tudatban” c. kérdőíveire adott válaszok­ból áll, 265 kitöltött kérdőíven 1935-ből.

A fentiekből is megállapítható, hogy a pataki Református Kollé­gium Nagykönyvtára a 17. századi pusztulás után újra kezdett szer­zeményezésénél és gyarapításánál tekintettel volt a Kálvin-irodalom gyűjtésére. Ma ebből gazdag anyagot mondhat magáénak. Mindezt feltáró apparátusával együtt szívesen bocsátja az újabb kori Kálvin-kutatók rendelkezésére.