Gilányi hagyaték, az erdélyi ref. egyház vagyonának 1679-től az első világháború végéig legtekintélyesebb része. Apafi fejedelem Anna nénjének férje, Gilányi Gergely egész vagyonát egy öccsének hagyta azzal a feltétellel, hogy ha ez örökös nélkül halna el, az egyházra maradjon mindene. Az még nőtlen korában elhalván, Gilányiné ült belé a vagyonba, melynek mindössze egy töredékét volt hajlandó az egyháznak átengedni. →Tófeus Mihály püspök a fejedelem és tanácsurai előtt, másoknak is a jelenlétében 1679. jún. 19-én élesen kikelt az özvegy ellen, megfenyegetvén az egyházi megtorló intézkedések teljes alkalmazásával. Hallgatóira annyira hatott beszéde, hogy ráerőltették az özvegyet a javak kiadására. Ezeknek a birtokokon kívüli része aztán szegény egyházak és lelkészek segélyezésére fordíttatott, a birtokok jövedelme pedig püspöki javadalmul szolgált majdnem harmadfélszáz esztendeig.

Irodalom: Bod Péter: Smirnai szent Polikarpus (1766.).