Füzi Ferenc (Homoródkarácsonfalva, 1785. körül – Abrudbánya, 1849.) unit. lelkész. Tanult Székelykeresztúron és Kolozsvárt. Azután lelkész lett Bordoson, majd Abrudbányán. A fellázadt románok meggyilkolták. – Művei: A békeszerető fejedelem… (I. Ferenc emlékére). (Kolozsvár, 1835.) A fejedelem életével… (V. Ferdinánd születésnapján). (Uo. 1835.) Vallásos vigasztalása egy haldokló anyának… (Gyászbeszéd Hanaczkó Zsigmondné Vitéz Anna felett). (Nagyenyed, 1836.) A földi remény veszte… (Gyászbeszéd Herczegi Mihály felett). (Kolozsvár, 1837.) A püspöknek jótékony befolyása (→Körmöczi János „végtiszteletére”). (Uo. 1837.) Kettős hódolási irány (Az aranyostordai papok I. Ferdinánd iránti hódolati esküjük letételekor.) (Uo. 1838.)