Erythraeus Joachim (Duránd, 1637. dec. 13. – Stettin, 1699. márc. 21.) ev. lelkész. Durándon kezdett tanulni. Tanult még Bártfán, majd külföldre ment, s 1656. márc. 2-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be, melyen 1658. okt. 14-én magisteri címet szerzett. Hazájába 1660-ban tért vissza s Lőcsén időzött, míg 1662-ben álláshoz jutott, az odavaló gyülekezetnek német prédikátorává választatván. 1672-ben számkivetésbe kellett mennie Németországba, hol 1674-ben Hohenzadelben, két év múlva Stettinben kapott alkalmazást. – Művei: De attributis divinis. (Wittenberg, 1659.) De causis. (Uo. 1659.) Száműzetése alatt is több könyvet írt. Respondens volt a „De praedestinatione” (1658–59.), a „De Deo” (1658.) és egy metafizikai kérdésről (1659.) tartott vitákon. Üdvözlő verset írt →Bayer Jánoshoz (1658. és 1659.), →Kemmel Jánoshoz (1658.), Zarevucius Pálhoz (1659.) és →Hnilicenus Jánoshoz (1659.).
|