Eperjesi ev. egyház, fennállását a XVI. század második negyedétől lehet számítani, amikor ugyanis már múlhatatlanul rendszeresen hirdettettek e városban Luther tanai, melyeket már 1530 körül vallott a lakosság legnagyobb része. Valószínűleg a róm. kat. kor óta állandóan négy papot tartott az egyház, amennyiben egy időben az elsőpapon kívül külön prédikátorai voltak a magyar, német és szlovák ajkúak részére. A folytonos virágzást 1672-től kezdve az üldözések hosszú sora követte, melyek 1687-ben egy vértörvényszék működésében érték el tetőpontjukat. II. Rákóczi Ferenc idejében újonnan alakult az egyház, de mindjárt azután elvették tőle a főtemplomot és a magyar templomot. Azóta sok hányattatás között bár, de fenntartotta magát. Népességének szakadatlan apadása azonban lelkészei számának csökkentésére kényszerítette, úgyhogy végre is megelégedett kettővel, kik egy templomban végzik szolgálatukat.

Irodalom: Gömöry János: Az eperjesi ág. hitv. ev. egyház keletkezésének története (Prot. Szle, 1932.), Zoványi Jenő: Megjegyzések a Gömöry János cikkére (Uo. 1932.).