Eötvös Lajos (Mezőszentgyörgy, 1848. márc. 1. – Pest, 1872. márc. 6.) ref. vallású könyvtárnok. Mezőszentgyörgyön végezte elemi iskoláit. Tanulását 1858-tól Pápán folytatta, hol 1866-ban jogot kezdett hallgatni. Ezt 1867-től Kolozsvárt folytatta, de 1868-ban hittanhallgató lett Pesten. 1870-ben a bécsi egyetemre ment a bibliographiával összefüggő tudományok tanulmányozására, 1871-ben pedig tisztviselővé neveztetett ki a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárához. – Szorgalmas munkásságot fejtett ki a bibliographia terén. Dolgozatai közül egyházi érdekűek: →Dévai Biró Mátyás kádártai lelkipásztorkodása (P. E. I. L. 1866.). Adalék →Bornemisza Péter reformátorunk ismeretéhez (Uo. 1867.). A pápai nyomda története (Sz. 1868.). Fegyverneki Izsák sárospataki tanár emlékezete (Sp. Füz. 1869.). →Bethlen Kata mint költőnő (Erdélyi Prot. Közlöny, 1871.). Adatok →Pathai István superintendens életéhez (Révész Figyelmezője, 1871.). Egyháztörténelmi forgácsok (Uo. 1871.) – és több más apróbb közlemények. – Testvére volt Eötvös Károlynak, az író és ügyvéd politikusnak.