Egyházmegyék, a magyar prot. →egyházkerületek alkotórészei, amelyeknek élén egy-egy →esperes (esetleg →főesperes, ha van →alesperes is) és egy, Erdélyben több gondnok, illetőleg felügyelő áll. Egy-két, esetleg három közgyűlést szoktak évenként tartani. Az evangélikusok az alkotmányozó zsinatig esperességeknek, az erdélyi szászok 1861-ig →káptalanoknak nevezték őket, az unitáriusok jelenleg is →egyházköröknek. Latin elnevezéseik: contubernium, fraternitas, tractus, dioecesis, capitulum, districtus.