Dunáninneni ev. egyházkerület, a II. →Carolina Resolutio következtében az addigi →biccsei egyházkerületből 1735-ben oly módon alakult, hogy a →turóci egyházmegyét is hozzá csatolták a →bányai egyházkerületből. Ezenkívül a következő →egyházmegyékből állott: →pozsonyvármegyei, →nyitrai, →trencséni, →árvai és →liptói, melyek közül az utóbbi kettő nem sokkal ezután egyesülni volt kénytelen, alig maradván egyházuk. Ezeknek a →türelmességi rendelet után megszaporodván egyházaik, csakhamar ismét szétváltak s a pozsonyvármegyei is valamivel még előbb elkülönült a →pozsonyvárositól, melyből a XIX. század elején kivált a →mosoni is. Az 1891–94. évi zsinaton elhatározott új területi rendezkedés alkalmával elvesztegette ezek közül az árvait, liptóit és turócit megnyerte viszont a →fejér-komáromit, →barsit, →nagyhontit, és →nógrádit. 1920 után annyira megcsonkult, hogy csak a mosoniból, a fejér-komáromiból, a nógrádiból és a nagyhontiból maradt egy-egy rész. Ez utóbbi kettőnek a maradékai egybeolvadván, ettől fogva csak három egyházmegyéből állott az egész kerület, melynek 1735-ben 15, 1791-ben 72, az új rendezés előtt 99, utána 163 anyaegyháza volt, s ebből mindössze 33 lett. A magyar felvidék visszacsatolásával 52-re emelkedett egyházainak száma, s a hazatértek a meglevő egyházmegyékbe osztattak be ez alkalomból is. Ez az állapot rövid ideig tartott, azután pedig 1952. júl. 1-én végleg megszűnt az egyházkerület. A felosztás előtti területén létezett tanintézetek (pozsonyi →teol. akadémia, pozsonyi és selmecbányai lyceum, selmecbányai tanítóképezde) mind elvesztek. Püspökei voltak: Záborszky Jakab ivánkafalvi l. 1735–1736, Mohl Illés modori német l. 1737–1761, Torkos Mihály modori német l. 1761–1801, →Crudy Dániel pozsonyi német l. 1802–1815, Kovács-Martinyi Mihály modori szlovák l. 1816–1828, Bilnitza Pál pozsonyi magyar-szlovák l. 1829–1834, →Sztromszky Ferenc Sámuel pozsonyi német l. 1835–1850, és 1860–1861, →Geduly Lajos pozsonyi német l. 1861–1890, →Baltik Frigyes liptószentmiklósi, balassagyarmati l. 1890–1919, Kis István sámsonházai l. 1922–1935, →Kovács Sándor pécssoproni egyetemi tanár, sámsonházai l. 1935–1942, Kardos Gyula balassagyarmati l. 1942–1943, Kuthy Dezső egyetemes főtitkár, balassagyarmati l. 1944–1947. Szabó József komáromi, balassagyarmati l. 1948–1952. Egyházkerületi felügyelők voltak: br. Calisius Keresztély 1735-től (1736.), br. Zay Péter legkésőbb 1758 utánig, Jeszenák Pál 1762-ig, Jeszenák István 1782-ig, Szilvay István 1783–1813, id. br. Jeszenák János 1814–1823, Kubinyi Gáspár 1824–1837, gr. Zay Károly 1837–1840, ifj. br. Jeszenák János 1841–1849, Szentiványi Márton 1860–1895, Laszkáry Gyula 1895–1912, Beniczky Árpád 1912–1918, Kéler Zoltán 1918–1929, Sztranyavszky Sándor 1930–1942, Laszkáry Gyula (II.) 1942–1944, Purgly Lajos 1944–1945, Mády Zoltán 1945–1952.