Deselvics István (Lébenyszentmiklós, ? – ?, 1670 körül) ev. esperes. Tanult Győrött, Kőszegen, majd a külföldet is fölkeresvén, az 1635–36. tanévre Lipcsében iratkozott be, de már 1636. febr. 7-én a wittenbergi egyetemnek lépett a hallgatói közé. Visszatérve hazájába, özv. Széchy Györgyné Drugeth Máriának lett udvari papja Murányban, ahonnan 1641 elején Dunántúlra távozott. Valószínűleg ekkor mindjárt Zalaszentgróton, 1650-ben vagy legkésőbb 1651 elején pedig Légrádon foglalta el az egyik lelkészi állást. Itt a →légrádi vagy →zalai egyházmegye nemsokára →esperesévé választotta. Majd 1664-ben Egyházasfalvára ment papnak, hol ez évtől a →fertőninneni egyházmegyében viselt esperesi hivatalt. Körülbelül 1670-ben halhatott meg. – Műve: Tizenkét idvösséges elmélkedések… (Kegel Fülöp után, →Debreceni Péter fordításának az eredetivel való összevetése és kijavítása alapján). Lőcse, 1639. (Még abban az évben Bártfán is megjelent.)