Debreceni ref. zsinat, évekig tartó előkészületek után 1881. okt. 31-én nyílt meg s első ülésszaka nov. 24-én végződött. Ez idő alatt 29 ülésen megállapította az egyház alkotmányát, bíráskodási és oktatásügyi rendtartását, megteremtette az egyházi →közalapot, megalkotta és az egyházalkotmányba szervesen beillesztette a határozatképes →konventet, eltörölte a szabad lelkészválasztást s behozta ehelyett erdélyi példára az egyházközségeknek a papi fizetés szerinti négy osztályba sorozásával és a lelkészeknek ehhez képest való minősítésével a pályázás és kijelölés rendszerét. A következő évi szept. 10-én újra össze kellett ülnie, mivel a kormány több kifogást tett a királyi szentesítésre fölterjesztett törvények ellen. Elsősorban pedig azt kívánta, hogy az oktatásügyi részük teljesen elhagyassék. A szept. 17-én bezárult ülésszak nyolc ülésen tárgyalta a kormány kívánalmait, a nagyszabású, mélyreható viták után azok értelmében járt el, jóllehet némi engedményt az autonómiához szívósan ragaszkodó pártnak is tett. A zsinat elnökei voltak: →Nagy Péter püspök és br. →Vay Miklós →főgondnok. Ez volt az egész magyarországi ref. egyháznak „alkotmányozó” zsinata, melynek legfontosabb eseménye általában az öt →egyházkerületnek, különösen az erdélyinek a többi néggyel való uniója volt.