Debreceni ref. egyház, a városnak 1536-ban Bálint nevű papja által kezdett reformáltatásával annyiban majdnem egykorú, hogy →Dévai Bíró Mátyás, ki 1545-ben történt halála előtt kevés ideig valószínűleg lelkészkedett itt, ez időben már a svájci reformáció felé hajlott. Hogy azonban ebbeli elveit a gyakorlatban nem igen sikerült érvényesíteni, bizonyos abból, hogy →Kálmáncsehi Sánta Mártont, ki az Enyingi Török Jánostól 1552-ben teljesen protestánssá tett városban néhány évvel később működött, helvét irányú újításai miatt ugyanakkor eltávolították onnan és csak pár év múlva bekövetkezett visszatérte után juttathatta törekvéseit diadalra. →Melius és kortársai aztán végleg megszilárdították a ref. egyházat, mely mellett a róm. kat. csak 1716-ban, az evangélikus pedig 1882-ben alakulhatott meg. A régebbi plébánosos és több másodpapos rendszer mellőzésével alkalmasint az 1564-i tűzvész után rendszeresítették a két egyenlő rangú lelkészséget, melyhez 1630-ban állították fel a harmadik, 1674-ben a negyedik, 1704-ben az ötödik, 1890-ben a hatodik, 1914-ben a hetedik, 1937-ben pedig egyszerre még négy papi állást. A jelenleg tíz egyházrészre (parochialis körre) osztott s idők folyamán tízre szaporodott templommal bíró egyház főgondnoka kivételesen e hivatalánál fogva tagja az egyházkerületi gyűlésnek. Az egyház maga tartott fenn egy missziói lelkészi, mintegy tizenkét vallástanító lelkészi, mintegy száz elemi tanítói állást, megfelelő számú kántorságot, azonkívül tulajdonosa volt egy gimnáziumból, tanítóképezdéből és polgári iskolából álló leánynevelő intézetnek, s egyik legfőbb pártfogója a kollégiumnak. Továbbá gondot visel árváira és szegényeire is, ez utóbbiak részére már régtől fogva külön intézete lévén (ispotály).

Irodalom: Könyves Tóth Mihály: A debreceni ref. egyház (Zelizy Dániel: „Debrecen… egyetemes leírása” 1882.), S. Szabó József: Debreceni és sárospataki papok a reformáció századában (1916.), Zoványi Jenő: Debreceni ref. lelkészek (Lelkészegyesület, 1933.), Herpay Gábor: megjegyzései erre (Uo. 1933.), Zoványi Jenő viszonválasza (Uo. 1933.), Herpay Gábor: A debreceni ref. „Ispotály” története (1929.), Sz. Kun Ágota: A debreceni ref. nagytemplom 1805–1827. (1930.), Csurka István és Tassi Miklós: A debreceni ev. ref. népiskolák története (1896.).