Debreceni hitvita kettő volt.

Az elsőt 1568. febr. 2-án tartották helvét irányúak és antitrinitáriusok. A Nagyváradon 1567. dec. 4-én összegyűlt helvét irányú →esperesek hívták egybe, éspedig a dec. 14-én kelt meghívó szerint kizárólag vitatkozás céljából. A vita nemhogy eredményt ért volna el, hanem bizonyos tekintetben még függőben is maradt, amennyiben →Melius Péter máskorra ígérte →Dávidéknak egy pár állításának igazolását. Ez a hitvita szolgált alapjául az antitrinitarius eredetű (valószínűleg →Karádi Páltól írt) Disputatio Debrecinensis vagy Válaszúti Komédia c. szatirikus drámának, melyet Kénosi Tőzsér János örökített meg s először →Jakab Elek tett közzé (1879.). Ebből a vitán részt vett jelentékenyebb egyéneknek a neve is megállapítható. –

A második d. h. ugyancsak az említett két irány hívei között folyt le, 1569. szeptember végén vagy október elején. Jelen volt ez alkalommal →János Zsigmond is. Mindamellett ez is eredménytelenül végződött s az ellenfelek itt is az akkor már kitűzött nagyváradi hitvitára ígérték a döntő érvek előterjesztését mindkét részről.

Irodalom: Kanyaró Ferenc: Dávid Ferenc Debrecenben (Ker. Magvető, 1892.). A Zoványi Jenő és Révész Kálmán között e tárgyban folytatott polémia (Prot. Szle, 1894.), Borbély István: A „Debreceni disputa” (Erdélyi Múzeum, 1912.), Firtos Ferenc: A debreceni disputa (1917.), Zoványi Jenő: A magyarországi protestantizmus története a reformáció századában.