Csécsi (Tsétsi) János id. (Abaújszakaly, 1650. jún. 24. – Sárospatak, 1708. máj. 14.) ref. tanár. Még alig volt hároméves, midőn portyázó törökök Egerbe hurcolták s pár évig fogságban tartották. Tanult Csécsen, Abaújszakalyban, Nagyidán, Szepsiben, 1665-től Sárospatakon, 1669-től Kassán, hol 1672-től →köztanító volt. Miután 1674-ben az itteni iskolát szétkergették a róm. katolikusok, Debrecenbe, majd Gyulafehérvárra ment, s itt 1676-tól köztanító, 1679 januárjától pedig →senior lett. 1680 elejétől →rektor volt Tállyán, honnan 1682 tavaszán külföldre ment s az utrechti egyetemen töltött három évet, ellátogatván közben Leidenbe és Franekerbe is. Visszatérte után Tállyán időzött, míg 1686 februárjában az újraéledt sárospataki iskolának vette át a vezetését. A következő évi áprilisban a jezsuiták ismét elfoglalván a templomot és iskolát, az elűzött tanulók nagy részével Göncre vonult, hol megalapították a sárospataki-gönci iskolát, melyet 1695-ben szintén megsemmisítettek a jezsuiták. Kassán folytatta tovább sok háborgattatás közt működését, mikor pedig Rákóczi visszaadta a reformátusoknak a sárospataki iskolát és ennek javadalmait, 1705 májusában megint ennek állott élére. – Nyomtatásban egy magyar nyelvészeti munkája (Observationes orthographicogrammaticae de recta hungarice scribendi et loquendi ratione, 1708.) jelent meg, de kéziratban több, főleg történelmi tárgyú dolgozata maradt. A második amsterdami biblia szövegét Kaposi Sámuellel együtt ő revideálta s több javítást tett a →Debreceni Ember Pál egyháztörténetében is.

Irodalom: Fia által írt életrajza (ItK, 1904.).