Czeglédi Ferenc (Cegléd, ? – Nagyecsed, ?1597.) ref. lelkész. Külföldre menvén, 1553. nov. 6-án iratkozott be a wittenbergi egyetemre, melyen az 1555-ben alakult magyar →coetusnak 1557 egy részében az év vége feléig →seniori tisztét viselte. 1558 tavaszán a krakkói egyetemnek lépett a hallgatói közé. Hazájába visszajőve, nem lehetetlen, hogy az 1560–61. tanévben →rektor volt Sárospatakon. Lehetett azután ugyanott másodpap is, míg körülbelül 1564-ben lelkészi állást foglalt el Olaszliszkán. Innen 1570-re máshova távozott, majd 1572 tájától Varannón lelkészkedett 1579-ig, midőn Sárospatakon lett →elsőpap. 1584 elejétől megint ismeretlen helyen működött, valahol az Ecsedi →Báthory István körében, de a →zempléni egyházmegye területén. 1586 táján Királyhelmecen vállalta el a lelkészi hivatalt, 1594 táján pedig Nagyecseden, hol meg is halt. – 1564-től vagy 1565-től mintegy harminc éven keresztül →esperese volt a zempléni egyházmegyének. Egyetlen fiának, Kristófnak 1592-ben Wittenbergben történt halála folytán sárospataki házát királyi adományul Dobó Ferenc kapta, aki aztán ispotály céljaira hagyta végrendeletében. – Veje volt →Kopácsi Istvánnak.

Irodalom: Zoványi Jenő: Cz. F. életrajzi adatai (Sz. 1918.)