Almási Mihály (Tokaj, ? – Szatmár, 1698. okt.) ref. lelkész. Tokajban járta első iskoláit. Tanulmányait Debrecenben folytatta s itt 1669-ben iratkozott be a felsőbb tanulók sorába, majd 1675 tavaszán →contrascribája, azután pedig →seniora is volt a kollégiumnak. Külföldre menvén 1676. júl. 24. az utrechti, 1677 végén vagy 1678 elején a leideni egyetem hallgatói közé lépett. Hazájába visszatérve, 1679-től Nagykárolyban, később Erdődön volt lelkész, s mint ilyet 1689-ben →esperessé választotta a →közép-szolnoki egyházmegye. 1691-ben Szatmárra ment lelkésznek. – Műve: De intergerino pariete. (Leiden, 1678.) (A végén hosszú „Antiapologia” →Nánási Vas Gábor ellen intézve.) – A „De prophetiis veteris testamenti” (1677.) tartott értekezések során egyik respondens volt. – Üdvözlő verset írt →Nagyari Józsefhez (1677.) és Menyői Tolvaj Ferenchez (1693.), gyászverset a Ráczböszörményi János halálára (1677.).