Carolina Resolutio, III. Károlynak 1731. márc. 21-én kibocsátott s a magyar prot. egyházak viszonyait a →pesti commissio munkálatai alapján rendező határozata, mely eredetileg a Savoyai Jenő elnöklete alatt tanácskozó bécsi miniszterek papírra vetett véleménnyilvánítása volt és a →Leopoldina Explanatio kiadását követő →ellenreformációi ténykedések szellemében készült. Intézkedései a jobbára akatolikusoknak nevezett protestánsok természetes jogait csaknem teljesen megsemmisítették azzal, hogy egyfelől fenntartották a vallás szabad gyakorlatának csupán az →articularis helyekre való korlátozását és az uralkodói önkénytől való függését, másfelől pedig hivatalosan kiterjesztették a →földesúri jogot jobbágyaik felekezeti hovatartozandóságának megszabására is. Viszont terjedése összes lehetőségeitől megfosztották a protestantizmust az „apostaták” büntetésére, a vegyes házasságokra, a róm. kat. ünnepek megülésére és a →decretalis esküre vonatkozó, valamint a →reverzálisoknak tágas utat nyitó rendelkezései. A protestánsok mindent megkíséreltek a rendelet hátrányos részleteinek megváltoztatására, de ez csak a legparányibb részben sikerült nekik. Minthogy a rendelet megengedte →superintendensek választását, de számuk megállapítását későbbi királyi intézkedés részére tartotta fenn: a protestánsok megújított kérelmére 1734. okt. 20-án csakugyan kiadatott a második C. R., mely úgy az ág., mint a helv. hitv. evangélikusokat négy-négy superintendens választására hatalmazta fel. Ennek alapján történt a magyarországi prot. →egyházkerületeknek az a berendezése, mely a reformátusoknál a maga teljességében, az evangélikusoknál pedig jó részben egészen 1920-ig érvényben volt.

Az első resolutiot közli latinul →Ribini: Memorabilia… (II. k. 249. l.) és →Kuzmány: Urkundenbuch… (133. l.), németül →Bauhofer: Geschichte der ev. Kirche in Ungarn (365. l.), magyarul →Csuthy: Magyar prot. egyháztörténet 1711–1782. (97. l.); a második resolutiót latinul szintén →Ribini (II. k. 311. l.) és →Tóth Ferenc: …Túl a dunai… ref. püspökök élete (158. l.), magyarul pedig szintén →Csuthy (110. l.).

Irodalom: Zoványi Jenő: Emlékezés az első Carolina Resolutiora (Hegyen Épített Város, 1931.), Pruzsinszky Pál több tanulmánya róla (Prot. Szle, 1906.).