Brassóban a reformáció nyomai már a mohácsi vész előtt mutatkoztak, de a prot. egyház tulajdonképpen való megalapítója a nagy →Honterus János volt, ki lutheránus szellemben szervezé azt. Midőn hirdetni kezdték a helvét irányt, az itt elég szépszámú magyarság tetemes részében hozzácsatlakozott, de a luth. káptalan befolyása útját állotta szélesebb körökben való elterjedésének, a szászságot pedig egészében meg tudta tartani a lutherizmusban, miután erélyes fellépésével még azt is meggátolta közöttük, hogy hangoztatni merje valaki amannak az elveit. A magyarság viszont az antitrinitarizmus felléptével még egyszer megoszlott. Az így kifejlődött magyar evangélikus, református és unitárius egyházakat a gazdag és kiváltságos szász ev. egyház állandóan megsemmisíteni iparkodott, annyira, hogy a legnépesebbnek, a reformátusnak még templomhelyet sem akart kijelölni, míg 1680-ban el nem rendelte az országgyűlés. Célját mégis elérte volt egy időben, amennyiben az unit. egyház 1662-ben a ref. a 18. század első negyedében csakugyan megszűnt, a magyar ev. pedig nem sokkal ezután elvesztette templomát. Ez utóbbit a →türelmességi rendelet keltette új életre, 1821–22-ben pedig hosszas viszontagságok után újra megalakult a ref. egyház is, templomot építvén, lelkészt alkalmazván. Az unitáriusok 1885-ben leányegyházat, 1915-ben szintén anya-egyházat szerveztek. A szász ev. egyház több lelkészi és számos tanítói állást tartott fenn, s a kezdettől fogva létező gimnáziuma, valamint több más középiskolai jellegű intézete nagyban emelte az egyház tekintélyét. Az államfordulat óta a reformátusok is alapítottak fiú-felsőkereskedelmi iskolát és leánygimnáziumot.

Irodalom: Dück József: Geschichte des Kronstädter Gymnasiums (1845.), Trausch József: Beiträge und Aktenstücke zur Reformationsgeschichte von Kronstadt (1865.), Orbán Balázs: Brassó (1873.), Molnár János: A brassói magyarság és ev. ref. egyház története (1887.), Kuhlbrandt Ernő: Die ev. Stadtpfarrkirche A. B. in Kronstadt (1898.), Gross Gyula: Geschichte das ev. Gymnasiums A. B. in Kronstadt (1898.), Netoliczka Oszkár: Zur Geschichte der Honterusschule im letzten vierteljahrhundert (1926.), Schiel Sámuel: Matrikel des Kronstädter Gymnasiums (Értesítő 1863., 1864., 1865., 1866.)