Bornemisza (Abstemius) Péter (Pest, 1535. febr. 22. – ?, 1585 elején) ev. püspök. Előkelő szülei az 1541. évi török pusztításkor megfosztatván vagyonuktól s talán elveszítvén életüket is, már kicsi korában szomorú sors jutott részére. Kassán tanult, hol 1553-ban prot. hite miatt verést és fogságot szenvedett. Innen külföldre ment s a többi közt Bécsben is tanult, hol →Nádasdy Tamásnak a támogatásában részesült. Ellenben →Oláh Miklós és püspöktársai üldözőbe vették, mert prédikációkat tartott a szállásán. 1559-ben el is záratták, de még ezévi aug. 28-án sikerült megszöknie börtönéből. Olasz és német egyetemeket vett ezután sorra, melyek közül csupán Padováról tudunk név szerint. Hazájába 1561-ben tért vissza s ettől fogva különféle foglalkozásokat folytatott, valószínűleg hathatósan fáradozva Nagyszombat vidékén a reformáció érdekében, amivel magára vonta Telegdi Miklós üldözését. Ez elől elvonulván, 1564-re Zólyomban udvari papja lett Balassa Jánosnak s egyszersmind nevelő ennek Bálint fia mellett. Vallása és annak érdekében kifejtett tevékenysége miatt csakhamar megidézték Bécsbe, de úgy látszik ezúttal nem lett semmi baja. 1566-ban ellátogatott Ungvárra Balassa Menyhérthez, úgyszintén Husztra Bornemisza Boldizsárhoz, de rövidesen visszatért Zólyomba, honnan 1569-ben felrándult Pozsonyba, hogy prédikáljon az országgyűlésre egybegyűlt rendeknek. 1571-től Galgócnak, 1573 elejére Semptének és a Vág túlsó partján levő Szerednek volt lelkésze, egyúttal a gr. Salm Gyula udvarában is végezve a prédikátori teendőket. 1573-ban az ekkor szervezett püspöki hivatalt vele töltötte be a →Csallóköz-mátyusföldi egyházkerület. Ugyanez évben kezdte kinyomtatni műveit a saját sajtóján. 1578 februárjában jelen volt az országgyűlés megnyitásán Pozsonyban, s ott maga osztogatta Telegdi ellen írt „Fejtegetés”-ét. Az „Ördögi kísértetekről” szóló művét egy, vegyesen magyar és hatósága alá nem tartozó szlovák prédikátorokból álló alkalmi bíróság még ebben az évben szigorúan elítélte s főleg az azáltal magát sértve érző Salmra való tekintettel arra kötelezte, hogy visszavonó irattal engesztelje azt ki. Ezt nem teljesítvén, 1578 őszén családostul elűzte Salm. Ekkor Detrekőn Balassa Istvánnál talált menedéket. Innen egy ízben fölment Bécsbe, itt azonban febr. 23-tól börtönben tartották. Három hét múlva megszökött s Beckó várában Bánffy Lászlónál rejtőzött két hónapig, amikor is visszament Detrekőre. Innen 1583 k. Nádasfőre (Rárbokra), a saját birtokára vonult egy csomó irodalmi tervvel, de ezekből már csak keveset valósíthatott meg, mivel legkésőbb 1585 elején meghalt. – Művei: Tragédia magyar nyelven az Sophokles Elektrájából. (Bécs, 1558.) (Facsimile-kiadása 1924., más új kiadása 1932.) Kalendárium és az ég forgásából való igaz ítéletek (Ford.) (Uo. 1561.) Cantio de Szent János látásáról. (Debrecen 1566, vagy 1567.) Az evangéliumokból és az epistolákból való tanulságok. I. r. (Komját és Sempte, 1573.), II. r. (Sempte, 1574.) III. r. (uo. 1575.), IV. r. (uo. 1578.), V. r. (Sempte és Detrekő, 1579.) Fejtegetés. (Sempte, 1577.) Négy könyvecske a keresztyéni hitnek tudományáról (Egy kis ábécés káté, egy nagyobb káté, egy agendáskönyv, „Vigasztaló könyvecske”, mely bővített kiadása a Bock után általa fordított, de először →Balassa Bálint neve alatt 1572-ben megjelent „Füves kertecské”-nek.) (Uo. 1577.) Az egésznek állítólag „Lelki tudománnyal teljes könyvecske” volt a címe. Ördögi kísértetekről (Eredetileg a „Tanulságok” IV. részének függeléke, melynek némely részlete „egynehány egyéb nyelvekre” is le volt fordítva). (Uo. 1578.) (Újra kiadva 1942.) Prédikáció az Istennek irgalmasságáról (Különnyomat a „Tanulságok” V. kötetéből). (Uo. 1578.) Énekek három rendben különb-különbfélék. (Detrekő, 1582.) Prédikációk egész esztendő által. (Detrekő és Rárbok, 1584.) Cantiones funebrales. (Címlaptalan példánya maradt fenn.) Alkalmasint tévesen van neki tulajdonítva újabban a „Balassa Menyhért árultatása”. Kalendáriumot többet is és egy perikópás könyvet (1581 táján) szintén adott ki. Regényt írt róla Kapy Béla (1943.)

Irodalom: Eötvös Lajos: Adalék B. P. reformátorunk ismeretéhez (P. E. I. L., 1867.) Thury Etele: B. P. dunavidéki első ref. püspök élete és munkái (1888.) Zoványi Jenő és Thury Etele polémiája (P. E. I. L., 1887–1888.), Zoványi Jenő: B. P. vallásfelekezeti álláspontja (Tanulmányok… 1887.), Kiss Áron ifj.: B. P. élete (1891.), Kálmán Farkas: B. P. énekeskönyve (Uo. 1883.), Rupp Kornél: Telegdi és B. (1898.), Schulek Tibor: B. P. (1939.). Zoványi Jenő: Megírhatta-e B. P. egymaga összes műveit? (Magyar Könyvszemle, 1940.), Szimonidesz Lajos: Kassa és környéke vallásos helyzete az 1550-es években (Egyháztörténet, 1943.).