Zempléni ev. kánonok, eddig helytelenül eperjesiek, az →öt szabad kir. városi egyházmegyében keletkezettek gyanánt szerepeltek; keletkezési időpontjukat illetőleg azonban nem sok lehet a tévedés, mivel tényleg az 1546-ra következő évek valamelyikében jöttek létre. Ez esetben →Kálmáncsehi Sánta Márton sátoraljaújhelyi lelkész-nek (1550-ig) vagy →Kopácsi István sárospataki lelkésznek (1549-től), esetleg mindkettőjüknek mint még lutheri elvűeknek a közbejöttével készülhettek. A 16. cikkből álló kánonoskönyvet ugyanis ez a szellem hatja át, s ennélfogva juthattak el az öt szabad kir. városi egyházmegyébe →Perényi Gábor sárospataki, sátoraljaújhelyi és egyúttal nagysárosi földesúrnak az útján. Ott aztán a század végére már a magukénak tekintették, noha a cikkekben visszatükrözött viszonyok éppen nem feleltek meg a náluk levőknek. Zemplénben pedig a →Sztárai távozta után idejüket múlták s így feledésbe mentek.

Irodalom: Zoványi Jenő: Az 1546-iki eperjesi zsinat állítólagos végzései (Prot. Szle, 1917.), Bruckner Győző: A reformáció és ellenreformáció története a Szepességen (1922.). Zoványi Jenő: Még egyszer az eperjesi zsinat állítólagos végzéseiről („Akadémikus, céhbeli és dilettáns egyháztörténetírók” c. füzetben, 1943.).