Bihari Péter (Biharzsadány, 1840. febr. 5. – Budapest, 1888. nov. 28.) ref. tanár. Biharzsadányban kezdett tanulni. A gimnáziumot Nagyváradon, Békésen és Debrecenben, a teológiát ez utóbbi helyen végezte. Miután itt →köztanítói, majd 1865 őszétől →seniori tisztet is viselt, 1866 tavaszán külföldre indult s félévig Bécsben, az 1866–1867. tanévben Utrechtben, a következőben Párizsban foglalkozott bölcsészeti tudományokkal. 1868-ban hazatérvén, előbb Szatmáron, 1873-tól Budapesten volt a ref. gimnázium tanára, ez utóbbi helyen egyszersmind a teol. akadémián is előadva a bölcsészeti tantárgyakat, melyeknek 1885-ben ebben az intézetben rendes tanára lett. 1874 végén bölcsészetdoktori, 1882-ben egyetemi m. tanári képesítést szerzett. – Művei nagyrészben nem szorosan vett teol. tárgyúak, de közülük egyházi vonatkozásuak: Rövid nevelés- és oktatástan. (Pest, 1872.) A philosophiai tudományok encyklopaediája. (Budapest, 1875.) Általános és hazai művelődéstörténet (2 k.). (Uo. 1884.) Iskolai és házi neveléstan. (Uo. 1885.) Bölcsészettörténet (I. f.). (Uo. 1886.) Népiskolai oktatástan. (Uo. 1886.) Az istenhit az újkori bölcseletben (P. E. I. L. 1886.) – Nagybátyja →Dávid Gyulának.