Zalai ev. egyházmegye, a →dunántúli kerületben, a régi →légrádi egyházmegyének volt a másik neve. Az üldözések folytán teljesen elenyészvén, ezt a nevet az 1786-i rendezéskor a kilenc egyházból szervezett új →egyházmegyére ruházták rá, mely a vármegyének egészen más részén fekszik, s két szomszédos Veszprém vármegyei egyház hozzákapcsolásával mutatkozott életképesnek. Minthogy pedig az akkor ide sorozott gyülekezetekből egy nem is létezett igazában, kettő pedig ma leányegyház, anyaegyházainak száma egy azóta keletkezettel együtt csupán hétre ment. – →Espereseinek névsorából a következők ismeretesek: Vilfinger János kapolcsi l. 1786-tól (1793.). Murman Mihály kővágóörsi l. 1799-ig, Lakos Ádám kapolcsi l. 1799-től, László Sámuel mencshelyi l. 1812–1837, Horváth Zsigmond kővágóörsi l. 1837–1845, Lájpczig János kapolcsi l. 1846–1861. Blajsza János mencshelyi l. (1862.) (1867.), Eősze István kővágóörsi l. (1872.) 1876-ig, Lágler György kapolcsi l. (1877.) (1879.). Horváth Sándor kővágóörsi l. 1884–1886, Tóth Gyula nagyvázsonyi l. 1886–1896, Czuppon Sándor kővágóörsi l. 1896–1908, Magyary Miklós kapolcsi l. 1909-től, Fenyves Ede mencshelyi l. 1925-ig, Nagy Lajos szentantalfai l. 1925–1937. Jónás Lajos dörgicsei l. 1937-től, Horváth Lajos gyékényesi l. 1952-ig, amikor megszűnt az egyházmegye önálló léte.

Irodalom: A zalai ág. h. ev. egyházmegye múltja és az egyházmegyebeli gyülekezetek története (1909.).