Wagner Bálint (Brassó, ? – Brassó, 1557. szept. 3.) humanista szellemű ev. lelkész. Hazai tanulmányai végeztével külföldre menvén, 1542. ápr. 13-án a wittenbergi egyetemre iratkozott be, melyről 1544-ben magisteri címmel tért vissza. Ekkor →rektor, 1549-ben pedig →elsőpap lett Brassóban. – 1555-ben átvette a →Honterus-féle nyomdát, melyre aztán kir. szabadalmat kapott. Számos nevezetes régebbi és egykorú munkát adott ki, egyebek között az Újszövetséget eredeti nyelvén az Erasmustól készített latin fordításai közül az utolsóval együtt (1557.). Saját művei egy több kiadást ért görög nyelvtanon kívül: Quaestio de duobus dictis, quae in speciem pugnare videntur, altera Syracidis, altera Pauli (Melanchthon levelei között kiadva Művei X. k. 898–900. l.). Praecepta vitae christianae (Seneca nyomán.) (Brassó, 1544.) (Részben II. kiad. uo. 1554., III. kiad. uo. 1557.). Amnon incestuosus (Az első kinyomtatott magyarországi színmű). (Uo. 1549.) Kατηχησις (A Brassóban lakó görögök részére). (Uo. 1550.) Német →énekeskönyv. (Uo. 1553. vagy 1554.) Prima rudimenta christianae religionis. (Uo. 1554.) Imagines mortis selectiores. (Uo. 1557.) Medicina animae. (Uo. év n.) Odium calvinianorum (Uo. év n.)

Irodalom: Schuller H.: Die Kατηχησις Valentin Wagners (Korrespondenzblatt… 1926.).