Vay–Mocsáry-alapítvány, →Vay József és felesége, Mocsáry Erzsébet eredetileg 5000 váltóforintból álló alapítványa, melyet 1809 szeptemberében tettek a →sárospataki kollégium részére, s amelyre nézve megszabták, hogy kamatai száz évig tőkésíttessenek, céljául pedig azt rendelték, hogy majdani jövedelmének kilenctized része tanári fizetésekre fordíttassék, egytizede pedig továbbra is a tőkét gyarapítsa. A →tiszáninneni egyházkerület azonban már 1875-ben átengedte az akkori tőke (120 811 frt. 43 kr.) felének kamatait a kollégium rendes szükségleteinek fedezésére. 1900-ban pedig akként intézkedett. hogy az ekkori tőkéből (344052 frt. 43 kr.) csupán százezer forint kamatai növeljék ezentúl az alapot, a tőke többi részének jövedelméből pedig a tanári fizetések javíttassanak. Egyszersmind a jövőre is kimondta, hogy mihelyt e százezer forint megkétszereződik, ismét csak százezer forint kamatai tőkésíttessenek, a másik százezer forint kamatait pedig használja fel a kollégium. Mindezeknek a terveknek véget vetett a magyar pénz elértéktelenedése.