Vásárhelyi János (Maroscsúcs, 1888. jún. 12. – *Kolozsvár, 1960. december 11.) ref. püspök. A gimnáziumot 1906-ban Marosvásárhelyen, a teológiát 1910-ben Kolozsvárt végezte. Külföldre menvén, Berlin, Jena és Basel egyetemein folytatta tanulmányait. 1911 őszén Besztercén, 1919-ben Désen, 1921 őszén Kolozsvárt lett lel-kész s itt 1923-ban →esperes is. Erről a hivatalról 1927-ben lemondott, miután 1926-ban főjegyzővé választotta az →erdélyi egyházkerület, melynek 1936 óta püspöke. Országgyűlési képviselő is volt Romániában. – Művei: Képek Jena és Basel egyházi életéből. (Kolozsvár, 1913.) →Tompa Mihály (Beszterce, 1916.) Beszédek és imák. (Dés, 1918.) Lelki vigasz. (Kolozsvár, 1921.) Hittem, azért szólottam. (Uo. 1923.) Bizonyságtétel (Prédikációk). (Torda, 1925.) Megvigasztaltatva vigasztalni. (Temetési dolgozatok). (Uo. 1926.) „Tudom, kinek hittem” (Prédikációk). (Kolozsvár, 1927.) Egymás között (Cikkek, előadások). (Uo. 1927.) Az életből az életnek. (Uo. 1929.) Jobban tiéd Uram” (Prédikációk és imák). (Uo. 1930.) Az Úr színe előtt (Imakönyv). (Uo. 1930.) Árva →Bethlen Kata öröme. (Uo. 1930.) Református élet (Előadások). (Uo. 1931.) A család élete (Elmélkedések). (Uo. 1932.) A mi hitünk (Prédikációk). (Uo. 1935.) Az élet útja. (Uo. 1936.) Vasárnapról-vasárnapra. (Uo. 1937.) A ref. ker. imádságoskönyve. (Uo. 1938.) A református asszony. (Nagyvárad, év n.) A diadalmas Jézus. (Uo. év n.) Erdélyi ref. püspökök az utolsó században. (Nagyenyed, 1946.) – Unokaöccse →V. Boldizsárnak. unokatestvére →V. (II.) Józsefnek.