Bethlen Kata (Bethleni) (Bonyha, 1700. nov. 25. – Fogaras, 1759. júl. 29.) ref. vallású mágnásasszony, gr. B. Sámuel és Nagy Bóra leánya. 1717–1719-ben gr. Haller László, 1722–1732-ben gr. Teleki József volt a férje. Egyike a legvallásosabb nőknek, kinek háza vezetésén kívül szent elmélkedésekben és ájtatos könyvek olvasásában teltek napjai. – Újra kinyomtatta →Keresztúri Pálnak „Egyenes ösvény” c. művét (Nagyszeben, 1744.). Egykorú írókat is segélyezett műveik kiadásában s több lelkészjelölt tanult külföldön az ő költségén. A szegények gyógyításában szintén kedvét találta. Lelkészi állást szervezett Olthévízen és Fogarason (a másodikat) s mindenképpen gyámolította az ezeken a helyeken lévő egyházközségeket. Gazdag könyvtárt gyűjtött, melyet a →nagyenyedi kollégiumnak hagyott. Végrendeletében tekintélyes összegekkel emlékezett meg számos egyházi célról. Irodalmi téren is dolgozott. – Művei: Védelmező erős paizs. (Nagyszeben, 1759.) (Több kiadást ért.) Életének maga által való rövid leírása. (Hely és év n.) (Újra kiadta K. Pap Miklós 1881.) Az ismételten neki tulajdonított „Bujdosásnak emlékezetköve” (Debrecen, 1733.) c. munkát a nála idősebb másik Bethlen Kata (II. Apafi Mihályné) számára írta egy ismeretlen. A felette →Bod Pétertől tartott beszéd megjelent.

Irodalom: Szádeczky Lajos: Gr. B. K. élete és végrendelete (1895.), Eötvös Lajos: B. K. mint költőnő (Erdélyi Prot. Közlöny, 1871.), Hegyaljai Kiss Géza: Árva B. K. (1923.), Szádeczky Lajos: Széki gr. Teleki József özvegye, Bethleni B. K. grófnő írásai és levelezése (2 k. 1922–23.).