Trencséni ev. egyházmegye, előbb a →dunáninneni, jelenleg a →szlovenszkói nyugati kerületben, a Trencsén vármegye területén volt három →egyházmegyének (→alsótrencséni, →báni, →felsőtrencséni) a →gyásztized után még meglevő maradékaiból alakult s az újabbon kitört üldözések folytán a 18. században háromra leapadt, majd ötre emelkedett, valószínűleg 1744-től pedig évtizedeken át a →nyitrai egyházmegyével egyesülten tengette életét, míg több egyházuk újraéledése következtében 1784-ben különválhattak. 1792-ben 14 anyaegyháza volt, az első világháború előtt 16. – →Espereseinek névsorából a következők ismeretesek: Augustini Mátyás 1784–1785, Zubek János trencséni l. 1785–1821, Roy János lázi l. 1821–1822, Pauliny Tóth Zsigmond nemesváraljai l. 1822–1831, Simkó István zayugróci l. 1831–1840, Tessedik Pál szulyói l. 1840–1856. (1852-ben már kiérdemült, helyettese Zsarnóviczky Sámuel felsőozori l.), Szvaty Mátyás zayugróci l. 1856–1871. Krizsán Károly felsőzárosi l. 1872–1883, Holuby József Lajos nemesváraljai l. 1883–1894, Zoch Pál felsőzárosi l. 1894–1897, Riesz Károly zayugróci l. 1897–1899, Krizsán Zsigmond trencséni l. 1900–1921, Bodiczky Cyrill kissztankóci l. 1921–1928, Palic János puhói l. 1928–1937, Zeman János trencséni l. 1937–19..