Török Pál (Alsóvárad, 1808. jún. 29. – Budapest, 1883. okt. 7.) ref. püspök. Alsóváradon kezdett tanulni. A gimnáziumot Selmecbányán 1817-től 1825-ig, a teológiát Debrecenben 1825-től 1830-ig végezte, hol azután két évig köztanító volt. Miután ettől fogva Kisújszálláson →rektori hivatalt töltött be, 1835-ben külföldre indult, de Bécsnél tovább nem mehetvén, ott időzött félévig. Még félévig Debrecenben →káplánkodván, 1836-ban kisújszállási, 1839-ben pesti lelkész lett. Még ez évben →dunamelléki egyházkerületi tanácsbíróvá, 1847-ben →pesti egyházmegyei →al-, 1851-ben →főesperessé választatott, 1860-tól pedig püspök volt. Részt vett a magyar prot. egyházak szervezete ügyében 1855-ben tartott bécsi tanácskozáson, majd a →pátens elleni küzdelemben. A →konventi gyűléseken rendszerint jelen volt, de a →debreceni zsinaton nem jelent meg. Páratlan alkotó erejével az árvíz-okozta romokból virágzásra emelte egyházközségét, megalapította a pesti →teol. akadémiát és főgimnáziumot, amazt hosszú harc után, s a →Ráday-könyvtár megszerzését lehetővé tette részére. Sok érdeme volt abban is, hogy birtokába jutott a magyar protestánsság a →Baldácsy-alapítványnak. – Az irodalom terén kiváló érdemeket szerzett a régi P. E. I. L.-nek a →Székács és →Taubner társaságában való megindításával s annak hét éven át (1842–1848.) az előbbivel váltogatva való szerkesztésével. Egyedül, majd Székáccsal szerkesztette az Egyházi Beszédek-et (1841. és 1845.), melyek közt saját dolgozatai is voltak, továbbá a →Prot. Lelkészi Tárat (1854–1855.) és a vele adott Egyházi Tárcát, valamint a Lelki Kincstárt (1860–1861.); ővele adta ki a →Maklári Pap Lajos „Bibliai egyezményes szótár”-át is. Egymaga bocsátotta közre „A Pesten felállítandó prot. főiskola tanítási rendét tervező pályamunkák”-at (2 k. 1843.) és →Péterfi Albertnek „Másik szó a maga helyén” c. munkáját. – Saját művei: Mindnyájan egy vagyunk (Adventi prédikáció). (Pest, 1841.) Korrajzok a dunamelléki helv. hitv. egyházkerület életköréből, fő tekintettel a kecskeméti és pesti főiskolák ügyére. (Uo. 1858.) Felavató beszéd →Pap Gábor püspök hivatalába iktatása alkalmával. (Pápa, 1875.) – úgyszintén a gr. Teleki József (1855.), gr. Széchenyi István (1860.), Deák Ferenc (1876.) emlékére, meg a →Zsarnay Lajos (1866.) és Szathmáry Király Pál (1879.) temetésén tartott beszédei. – Apósa volt dr. →Kiss Áronnak, →Petri Eleknek és →Pap Károlynak.

Irodalom: Kiss Áron: T. P. élete (1904.).