Berzeviczy Gergely (Kakaslomnic, 1763. jún. 15. – Kakaslomnic, 1822. febr. 22.) ev. kerületi felügyelő. Tanulmányait Késmárkon befejezvén, 1783-ban ügyvédi oklevelet szerzett, a következő évben pedig külföldre ment, hol legtovább (1784–1786.) a göttingeni egyetemen időzött. Beutazván Belgiumot, Német-, Angol- és Franciaországot, 1787 nyarán jött haza. Nemcsokára hivatalnok lett a →Helytartótanácsnál. 1791-ben mint távollevők követe jelent meg az országgyűlésen s ugyanabban az évben részt vett a →pesti zsinaton is. 1794-ben ezerforintos alapítványt tett a magyar színészet javára. A következő évben a Martinovicsék kivégzése miatt lemondott hivataláról és visszavonult kakaslomnici birtokára, hol kizárólag tudományokkal meg egyházi ügyekkel foglalkozott. Ez utóbbi téren szerzett érdemei elismeréséül a →tiszai kerület 1801-ben felügyelőjévé, az előbbin kifejtett munkássága jutalmául pedig a göttingeni tudós társaság 1802-ben tagjául választotta. 1796-ban és 1807-ben újból tett külföldi utazást. Korának legjelesebb közgazdasági szakemberei közé tartozott. Arra az esetre, ha egyetlen fiában kihalna családja, ev. iskolai célokra hagyományozta egész vagyonát. Számos német folyóirat közölt tőle különféle tárgyú értekezéseket, melyek közül magyar fordításban a Tudományos Gyűjtemény is átvett néhányat. A többiek közül a legnevezetesebb a Martinovics-per története, melynek latin és magyar átdolgozása kéziratban maradt fenn. Önállóan is adott ki műveket, közöttük egyházi érdekűek: De prohibito transitu catholicorum ad ecclesiam evangelicam. (Lőcse, év n.) Über den gegenwärtigen Zustand der Protestanten in Ungarn (Név n.). (Göttingen, 1803.) (Bőv. kiad. „Nachrichten über den Zustand der Evangelischen in Ungarn” c. alatt Lipcsében, 1822., ebből új kiad. uo. 1860. jelent meg. Ellene Hohenegger Lőrinc írt „Beleuchtung…” c. alatt 1825.) Zwei Briefe, allen Protestanten zur Beherzigung. (Lőcse, 1806.) Latin beszéde Szontágh Sámuel püspök beiktatásakor (Az ott tartott beszédek gyűjteményében). (Uo. 1808.) Coordinatio rei religionis ecclesiasticae superintendentiae aug. conf. ev. Tibiscanae. (Uo. 1815.) (II. kiad. uo. 1837., magyarul Kassa, 1847., németül Miskolc, 1862.) A temetésén Mayer Andrástól tartott beszéd szintén megjelent.

Irodalom: Önéletírása (Tud. Gyűjt. 1822. V.), Melzer: Biographie berühmter Zipser (1833.), Aus den Lehr- und Wanderjahren eines Ungarischen Edelmannes im vorigen Jahrhunderte (Levelei. 1897.), Gaál Jenő: B. G. élete és művei (1902.).