Tompa Mihály (Rimaszombat, 1817. szept. 28. – Hanva, 1868. júl. 30.) ref. lelkész. Tanulását Igriciben kezdte és 1832-től 1844-ig Sárospatakon folytatta, miközben 1837 őszétől 1839 tavaszáig →praeceptori állást töltött be Sárbogárdon. 1844-től nevelő volt Eperjesen, míg a következő év őszén Pestre ment joghallgatónak. 1846 tavaszán bejei pappá választván, Miskolcon tartózkodott az év őszéig, amikor elfoglalta hivatalát. 1849-ben keleméri, 1852-ben hanvai lelkész lett. A szabadságharc alatt tábori papságot is viselt. – A legnagyobb magyar költők egyike, s mint ilyent a Kisfaludy-társaság már 1847-ben tagjául választotta, majd 1858-ban levelező tagjai közé sorozta a Magyar Tud. Akadémia is. Az egyházi irodalom terére Sok szép vallásos köleményén kívül, melyek közül a legújabb →énekeskönyvbe is fel van véve egy, a következő művei tartoznak: Egyházi beszédek (2 k.). (Miskolc, 1859–64.) (I. k. II. kiad. uo. 1870.) Halotti emlékbeszédek. (Uo. 1867.) (Az ebben közlöttek közül a Szathmáry Király Pál, Draskóczy Sámuelné, özv. Molnár Károlyné Syposs Lidia és gr. Teleki József halálára írottak külön is megjelentek volt.) Olajág (Elmélkedések, fohászok, imák nők számára). (Pest, 1867.) (V. kiad. 1898.) Reliquiái (2 k., kiadta →S. Szabó József). (Miskolc, 1898–1901.) – Szobra van Rimaszombaton, Sárospatakon és 1940 óta Budapesten.

Irodalom: Szász Károlytól írt életrajza összes költeményeinek kiadása előtt; Ferenczy József: T. M. (1877.), Uő: T. M. életrajza (1883.), Tolnai Lajos: T. M. költészete (1878.), Kerékgyártó Elek: T. M. költészete (1879.), Gaál Mózes: T. M. élete és költészete (1897), Réti József: T. M. (1899.), S. Szabó József: T. M. a költő-pap (1901.), Uő: T. M. geniusa (Prot. Szle, 1935.), Lengyel Miklós: T. M. élete és művei: (1906.), Szentimrey György: T. M. (1907.), Kéky Lajos: T. M. életrajza (1912.), Pollák Miksa: T. M. és a biblia (1912.), Vásárhelyi János: T. M. (1916.), Benkő István: T. M. élete és költészete (1918.).