BevezetőGyűjteményekKéptárKeresés
Egyháztörténet, helytörténet » Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon    
 

Tompa János (Kisborosnyó, 1770. – Nagyenyed, 1834. szept. 23.) ref. tanár. Tanult Nagyenyeden, hol azután →köztanítóságot viselt. 1797 elején külföldre indult és csakhamar a jenai egyetem hallgatói közé lépett. Miután a göttingeni egyetemen is időzött, 1800-ra visszatért hazájába, hol ez év elején nagyenyedi lelkész, 1801 elején marosvásárhelyi, 1817 nyarán nagyenyedi →teol. tanár lett. Híres szónok volt a racionalizmus szellemében. – Művei: A vének koronája (Gyászbeszéd özv. gr. Bethlen Lászlóné br. Bánffy Klára felett). (Kolozsvár, 1805.) Gyászbeszéd gr. Gyulai Ferenc felett. (Marosvásárhely, 1807.) Az ifjú pályafutó (Gyászbeszéd Veér Pál felett). (Kolozsvár, 1810.) Az Isten változhatatlansága… (Gyászbeszéd gr. Teleki Lajos felett). (Uo. 1811.) Az egyenes szívű néptanító… (Gyászbeszéd Vályi Elek felett). (Uo. 1811.) Gyászbeszéd Szentpáli Elek felett. (Uo. 1814.) Egy halotti könyörgés és beszédecske (Gr. Bethlen László felett). (Uo. 1816.) Az ítélőszékben ülő bíró. (Uo. 1817.) Az álnokság nélkül való igaz izraelita (Gyászbeszéd gr. Bethlen Dániel felett). (Uo. 1822.) Gyászbeszéd Őri Zsuzsanna Tövissi Gergelyné felett. (Uo. 1830.) Gyászbeszéd… Mara Lőrinc felett. (Nagyenyed, 1831.) Könyörgés… (Gr. Bethlen Imréné gr. Bethlen Rozália felett). (Uo. 1832.) Kéziratban is maradtak művei.