Tomka Károly (Tápiószentmárton, 1829. jan. 11. – ?Hertelendyfalva, 1905. jún. 20.) ref. lelkész. Az elemi iskolát Aszódon, a gimnáziumot Szarvason és Pozsonyban végezte, hol a bölcsészeti tanfolyamon volt, midőn 1848-ban honvéd lett. A szabadságharc után egy ideig bujdosott, majd tanítói állást töltött be, előbb Farmoson, azután egy évig Cegléden, 1851-től teológiát hallgatott Debrecenben, ahonnan 1854-ben Nagyzeréndre ment →káplántanítónak, és még abban az évben Pankotára lelkésztanítónak. 1861 tavaszától Borossebesen, 1868 tavaszától Erdőgyarakon, 1873-tól Bukarestben, 1875-től Pitesten, 1878-tól a bukovinai Andrásfalván, 1884-től Hertelendyfalván lelkészkedett. – Művei: Beszélgetések a világról. (Kecskemét, 1850.) Szüreti kulacs (Egyházi tartalmú vers). (Arad, 1858.) Lelkészi beköszöntő. (Arad, 1861.) Miről lehet felismerni az Úr bajnokait. (Uo. 1864.) Egyházi költemények. (Uo. 1866.) – Több cikket is írt különböző egyházi közlönyökbe.