Berencsi ev. egyházmegye (másképpen szenici), a →bajmóci kerületben, Nyitra vármegye északi részének legnyugatibb vidékén terjedt el, magában foglalva Pozsony vármegyéből is a Kiskápátoktól nyugatra eső területet. Protestánssá léte idején alakulhatott, állandóan 15 körüli egyházat számlált. Ezeknek az üldözések miatti megfogyása okozta, hogy midőn a →gyásztized után újraéledt, egybeolvadt a kelet felé szomszédságában levő →csejtei egyházmegyével. A XVIII. században ebben az alakjában is megszűnt s azután önállóan még a maradványa sem támadt fel. →Esperesei közül a következők neve maradt ránk: Mikovini Jakab szenici l. 1610–1613, Schmidelius György szenici l. 1618-ig, Diósi András szenici l. 1620–1623, Ribossy Ambrus szobotisti l. 1623–1626, Philomates János szenici l. 1626-tól (1631. ápr.), →Dubravius Dániel szenici l. 1641–1648, Zelenka György turolukai l. 1648–1652, Johannides Miklós szobotisti l. 1652–1654, Jelen István szenici l. 1657–1660, Krmann János turolukai l. 1660-tól, →Pilarik István szenici l. 1664–1673. A csejteivel való egyesülés utáni időkből a következőkről tudunk: Novák (1687 nyara), Michaelides János brezovai l. 1690–1705, Cerconius Ádám szenici l. (1707), Jesztrebini Sámuel brezovai l. 1712–1719, Petykó János nagypetrősi l. 1720–1725, Neogrády János brezovai l. 1727–1733.