Akadémikus rektor, ama régi szokás elmúltával, mely szerint a lelkészek előbb általánosan tanítói tisztet töltöttek be, a lelkészi pályára készülők közül az olyan viselte ezt a címet, aki valamelyik jobb jövedelmű s e végre fenntartott „rectoriára” vállalkozván, itthoni tanulmányainak vagy elvégeztével, vagy félbeszakításával bizonyos időt, többnyire három évet ily hivatalban töltött, hogy előteremthesse a külföldi tanulmányaihoz szükséges költségeket. Az újabb népiskolai törvények következtében egyes →rektoroknak helyben megöröködésével egyre ritkábbá váltak az ily esetek, míg végre egészen kimentek a divatból, miután céljuk is veszendőbe ment, amennyiben az ily rektorok nagy része sohasem látta meg a külföldet.