Tiszabecsi Nagy Gáspár (?, 1625. v. 1626. – ?, 1679. ápr. l.) ref. püspök. Tanult Gyulafehérvárt. ahonnan külföldre menvén, 1650. júl. 30-án a franekeri, azután az oxfordi egyetemnek lépett a hallgatói közé. Ez utóbbin 1653-ban magisterséget szerzett, majd visszatért Németalföldre, s 1654. ápr. 30-án a leideni egyetemre iratkozott be. Hazajővén, 1657-re Rettegen lett pap, ahonnan 1665-ben Székre választották meg. s itt már ugyanattól az évtől →esperesi tisztét is vitte a széki egyházmegyének. Generalis notariussá, 1673. nov. 22-én pedig a püspökké tette az →erdélyi egyházkerület. Több ízben respondeált külföldön léte alatt, de legfeljebb a „De plenitudine temporis contra Judaeos” (Franeker. 1650. vagy kevéssel utána) tartott értekezés az övé, a többieknél bizonyos, hogy nem egyszersmind szerző is („De justificatione per fidem in Christum” 1651., „De S. Scriptura, Deo, ejus perfectionibus et Christo” 1654.).