Thurzó János (Szentjánosháza, 1678. nov. 6. – ?, ?) ev. esperes. Hazai tanulása után külföldre ment s 1705. dec. 19-én Wittenbergben lépett az egyetemi hallgatók közé. Onnan visszatérve. →rektor lett Vágújhelyen, majd lelkész Necpálon. A →turóci egyházmegye 1735 körül →esperessé választotta. Mint ilyen, éles harcot folytatott a →pietizmus ellen. 1742-ben még élt. – Művei: De montibus Hor et Nebo maximorum apud israelitas principum Mosis et Aharonis morte ac sepultura celeberrimis. (Wittenberg, 1707.) Szlovák gyászbeszéd Knogler Dániel felett. (Trencsén, 1736.)