Tessedik Sámuel ifj. (Alberti, 1742. ápr. 20. – Szarvas, 1820. dec. 28.) ev. lelkész, az előbbinek fia. Békéscsabán, Pozsonyban, 1760 májusától egy évig Debrecenben, azután ismét Pozsonyban tanult. Külföldön két évig az erlangeni egyetemet látogatta, majd egy körút után hazajőve, Pozsonyban nevelősködött, azután Cserhátsurányban Sréter Györgynek volt udvari papja fél évig. 1767-ben másodpap, 1769-ben →elsőpap lett Szarvason. – A gazdasági oktatásnak hazánkban legelső úttörője, ki a gyakorlati gazdálkodásban is fényes eredményeket ért el. Általában a nép anyagi előbbvitelére és szellemi felvilágosítására törekedett szorosabban vett lelkészi működésével is. Iskolát, templomot építtetett a gyülekezetnek minden külön megterhelése nélkül. Megszüntette a még akkor nagyban dívó verses búcsúztatókat, bár később az ő ellenére megint csak felújították azok, akik még ki is prédikálták nemes törekvéseit. Olvasókönyvet készített a felekezetebeli iskolák részére, de ezért is megvádolták naturalizmussal, socinianizmussal. Többre tartotta egyházának egyetemes másodfelügyelője, br. →Prónay Gábor, ki a II. József uralkodása kezdetén véleményét kérte a Ratio Educationis felől. Mint az 1791-évi →pesti zsinat tagja, ott ugyancsak a haladás szellemében nyilatkozott. Gazdasági tárgyú műveken kívül nevelésügyi vonatkozásúak is jelentek meg tőle, de egyházi érdekkel – amellett, hogy töméntelen prédikációja maradt kéziratban – csupán az említett szlovák nyelvű olvasókönyve (Pozsony, 1780.), továbbá „An das ungarische, besonders protestantische Publicum detaillirte Erklärung der Ursachen des Entstehens und des Einschlafens des ersten Praktisch-Oekonomischen Industrial-Instituts zu Szarvas” (Hely n. 1798.) c. munkája és kéziratban fennmaradt német nyelvű önéletírása (Magyarra ford. kiadta →Zsilinszky Mihály, Pest, 1873.) bír. Újabban megjelent „Szarvasi nevezetességek” (ford. Nádor Jenő, 1938.) c. műve is. – Veje volt →Markovics Mátyásnak. 1942-ben szobrot állítottak emlékére Szarvason. Irodalom: Gaál Jenő: A falu gondozása. Th. S. élete, alkotásai és művei (1918.), Szelényi Ödön: T. S. élete és munkássága (1916.), Nádor Jenő és Kemény Gábor: T. S. élete és munkája (1936.), Nádor Jenő: T. S. a hitszó nok és a tanár (Szarvasi értesítő, 1941.).
|