Szondy László (Nagykálló, 1788. – Nagykálló, 1869. aug. 15.) ref. lelkész. Nagykállón valamint Debrecenben végezte iskoláit. Azután →rektor volt három évig Dunavecsén, ahonnan 1814-ben külföldre indult, de Bécsnél tovább nem engedték. Hazatérve, harmadfél évig Lacházán →káplánkodott, majd 1818-ban lelkész lett Gyömrőn, 1832-ben Losoncon, 1836-ban Komáromban, 1844-ben Nagykállóban. – Művei: A jól forgolódó… (Prédikáció →Báthory Gábor püspökké szentelésén). (Pest, 1815.) Az isteni csodálatos segedelem… (Prédikáció V. Ferdinándnak veszedelemből menekülésekor). (Uo. 1832.) Egyházi hivatalának… folytatásával hallgatóit… megörvendeztető… Áron (Gyászbeszéd →Kolmár József felett). (Komárom, 1835.) Beköszöntő papi beszéd… (Uo. 1836.)