Szondy–Kenessey-alapítvány. Kenessey István, a →dunántúli ref. egyházkerület →főgondnoka feleségével, Szondy Zsuzsánnával megegyezett, hogy amelyikük túléli a másikat, ref. egyházi célokra jelentékeny alapítványt tesz. A férj 1750-ben meghalván, Szondy Zsuzsánna, ki azután gr. Castiglione Eudemiusné lett, tette az alapítványt 1752. márc. 28-i végrendeletével, melyben a pápai egyháznak tízezer, a felsőőrinek kétezer, a sárospataki kollégiumnak kétezer, a debreceninek két címen tizenhétezer, agentiára négyezer forintot stb. rendelt, összesen majdnem hatvanezer forintot. Ez alapítványokat, melyek idő folytán mintegy százezer forintra szaporodtak, önmagát kiegészítő négytagú gondnokság kezelte, de az első világháborúval megindult pénzromlás megsemmisítette az egész tőkét. A végrendeletet közzé tette →Liszkay József (Sp. Füz. 1868.).