Szlávik Mátyás (Dobsina, 1860. okt. 24. – Rákosszentmihály, 1937. dec. 3.) ev. tanár. Dobsinán kezdte iskoláit. A gimnáziumot 1878-ban Rozsnyón, a teológiát 1881-ben Eperjesen végezte. Ekkor külföldre ment s a hallei egyetemen folytatta tanulmányait, melyen 1884 júniusában bölcsészetdoktorságot szerzett. Még ez évben eperjesi teol. segéd-, 1885-ben rendes tanárrá választatott, s ebben az állásban működött az államfordulatig, midőn Budapestre került s az ideiglenesen ott levő →teol. akadémián tanárkodott 1922-ben történt nyugalomba léptéig. Azóta Rákosszentmihályon lakott. – Kezdettől fogva választmányi tagja volt a →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak. Irodalmi téren szorgalmasan dolgozott, s különösen sokat foglalkozott a magyar egyházi életnek és teol. Irodalomnak a németek közt és viszont való ismertetésével. Tanulmányait és cikkeit igen sok egyházi közlöny és bölcsészeti folyóirat közölte. – Nagyobb dolgozatai és önállóan megjelent művei: Die Reformation in Ungarn. (Halle, 1884.) Goethe és a Faust vallásos-erkölcsi jellemzése. (Sárospatak, 1886.) A férfi s női nem lélektani jellemzése. (Eperjes, 1886.) A legújabb theologia történetéből. (Budapest, 1887.) Bölcsészettörténet (2 f.). (Eperjes, 1888. és Pozsony, 1889.) A legújabb kath. reformmozgalom. (Budapest, 1890.) Zur ungarischen Reformationsgeschichte (Zeitschrift für Kirchengeschichte, 1890.). Keleti utamból. (Eperjes, 1891.) A „Verein für Reformationsgeschichte” s az „Evangelischer Bund” Németországban. (Budapest, 1892.) Kant ethikája. Eperjes, 1894. Zur Frage der Zivilehe in Ungarn. (Lipcse. 1894.) Zur Geschichte und Literatur der Philosophie in Ungarn. (Uo. 1895.) A jövő vallása s annak prófétái (Prot. Szle, 1895.). A szabad akarat kérdéséhez. (Budapest, 1896.) Zur Geschichte des Anabaptismus in Ungarn. (Lipcse, 1897.) Az akarat problémája (Erdélyi Múzeum, 1897.). A lelkiismeretről (Prot. Szemle, 1898.). Politika és morál (P. E. I. L., 1900.) Modern Krisztusképek (Prot. Szle, 1902.). Az optimismus és pessimismus világnézete (Erdélyi Múzeum, 1903.). Az akarat kérdésének történetirodalmából. (Budapest, 1905.) Buddha, Mohammed és Krisztus (Prot. Szle, 1909.). Rövid tanulmányi kalauz hittanhallgatók részére (Tschackert után ford.). (Budapest, 1912.) A két prot. vallási typus kérdéséhez. (Pozsony, 1914.) A tiszai ev. egyház-kerületi eperjesi kollégium theol. Otthonának tízéves története. (Miskolc, 1916.) Platon és Krisztus (Prot. Szle, 1917.). A symbolika fogalma, története és irodalma (Theol. Értesítő, 1917.). A theol. encyklopaedia története és irodalma (Uo. 1917.). A dogmatörténet fogalma, encyklopaediai állása, módszere, felosztása, s története és irodalma (Uo. 1917.).