Szikszai Fabricius Balázs (Szikszó, 1530. k. – Sárospatak, 1576.) ref. tanár. Szikszón kezdte tanulását. 1549 táján Kassán folytatta ezt, majd miután →rektor volt s később nevelősködött Nagyidán, 1553-ban Bártfára ment tovább tanulni. 1555-ben tanító lett Sajószentpéteren, ahonnan két év múlva külföldre is ellátogatván, 1558. okt. 15-én a wittenbergi egyetemre iratkozott be. Itt 1559-ben →seniorává választotta a magyar tanulók →coetusa. 1561-ben tért vissza hazájába, hol kevés időt a Mágócsy család körében töltött, de még ez évben Sárospatakra hívták rektornak. 1564 nyarán kénytelen volt eltávozni, amikor is Kolozsvárra ment hasonló állásra, ám innen az antitrinitarizmusra hajlott →Dávid Ferenccel való meghasonlása miatt 1566-ban visszatért Sárospatakra előbbi hivatalába. – Ő emelte a sárospataki iskolát másodszori ottlétének mindjárt a kezdetén magasabb fokra. – Művei: Refutatio argumentorum Lucae Agriensis. (Hely n. 1568.) Oratio de vita et obitu Gabrielis Perenii. (Wittenberg, 1568.) Panegyricus Helenae Ország defunctae. (Uo. 1570.) (Magyar fordításban Sp. Ref. Lapok, 1918.) Oratio funebris dicta in obitum Clarae Székely, Petri Perenii relictae viduae. (Hely? év?) Latin-magyar szótárát Pesti Gáspár bocsátotta közre (Debrecen, 1590., ezenkívül hat kiadás ismeretes, ismét közzétette Melich János). Előszót és üdvözlő verset írt Bonfinius „Historia inclyti Matthiae Hunnyadis” c. művének →Heltai által sajtó alá rendezett 1565-i kiadásához. – Üdvözlő verset írt Amicinus Titushoz és Auer Annához (1565.), epitaphiumot sógoráról, →Balsaráti Vitus Jánosról, →Thuri Farkas Pálról és →Szikszai Hellopoeus Bálintról. Az emlékére →Kassai Császár Györgytől tartott beszéd az ennek alkalmából írt gyászversekkel együtt szintén megjelent.

Irodalom: Zoványi Jenő: Sárospatak reformációja („Kisebb dolgozatok…” közt, 1910.), (Uő: A sárospataki iskola a 16. században (Prot. Tanügyi Szle, 1930.).