Szeremlei (Császár) Sámuel (Gelej, 1837. szept. 4. – Hódmezővásárhely, 1924. nov. 20.) ref. lelkész. A gimnáziumot Miskolcon, a teológiát Debrecenben 1858-ban végezte, amikor →rektor lett Hajdúböszörményben. 1861-től Makón, 1864-től Hódmezővásárhelyen →káplánkodott, ahonnan 1866 október elején hosszabb külföldi utazásra indult. Ebből az év végén hazatérve, folytatta kápláni működését, míg 1867 májusában lelkészi állást foglalt el Bihardiószegen. Majd 1871-ben Hódmezővásárhelyre ment lelkésznek. – Mint a szabadelvű teológia híve, tevékeny részt vett a →Magyarországi Prot. Egylet alapításában, melynek egyik legbuzgóbb választmányi tagja volt mindvégig. Ugyancsak választmányi tagjai közé sorozta kezdettől fogva a →Magyar Prot. Irodalmi Társaság is. 1879-től 1889-ig főjegyzői tisztet viselt a →békés-bánáti egyházmegyében, mely tagjául választotta az első →budapesti zsinatnak. A →tiszántúli egyházkerületnek 1883-tól sokáig tanácsbírája, 1890-től 1894-ig középiskolai felügyelője, az egyetemes →konventnek egy ideig pót-, 1896-tól 1900-ig pedig rendes tagja volt. A Magyar Tud. Akadémia 1908-ban levelező taggá, a debreceni egyetem 1917-ben teol. díszdoktorrá tette. Nagyszabású írói munkássága számos becses művel gyarapította különösen a történeti és egyházi irodalmat, ezt is főleg a magyar prot. egyháztörténet terén. Cikkeit és értekezéseit igen nagy számmal közölték a legtekintélyesebb egyházi lapok és folyóiratok. – Művei közül egyházi érdekűek: Evangeliumi szabadság (Reformáció-ünnepi beszéd.) (Szeged, 1863.) Az idők jelei (Prédikáció). (Uo. 1865.) Krisztus követése (Kempis Tamás után latinból átd.). (Uo. 1864.) (II. jav. kiad. Pest. 1863.) Utazás Svájc, Francia- és Poroszország némely vidékein az egyház és iskola érdekében. (Uo. 1868.) A népiskolai kérdésről, különös tekintettel az 1868. XXXVIII. tc.-re és a prot. egyház érdekeire. (Uo. 1869.) Az egyházi hitcikkek és az igehirdetés (Prot. Tud. Szle, 1869.) A vallás lényege és az egyházi háromsági dogma (Uo. 1870.). A napisajtó visszhangja reformegyleti mozgalmainkra (Egyházi Reform. 1871.). A hitcikkek szerepe az egyházi reform kérdésében. (Pest, 1871.) Valláserkölcsi és társadalmi élet 1848 óta Magyarországon. (Uo. 1874.) Az egyház és állam közti viszony Északamerikában (Egyh. Reform. 1874.). Szalay István élete. (Szeged. 1879.) Beszéd a hódmezővásárhelyi ref. ó templom mellett nyugvó régi lelkészek emléktáblája felállításakor. (Hódmezővásárhely, 1880.) Vázlatok a papszentelés múltjából (A „Magyar prot. egyháztörténelmi monografiák” közt). (Budapest, 1881.) Az eperjesi mészárszék (Ugyanabban a könyvben). (Uo. 1881.) Egyházi beszéd a makói ref. egyház új templomának felavatásakor (Másokkal egy füzetben). (Makó 1883.) Az unitárius kérdésről. (Hódmezővásárhely, 1884.) →Szőnyi Benjámin és a hódmezővásárhelyiek. (Budapest, 1890.) A hódmezővásárhelyi ref. templomok építésének története 1714–1914. (Hódmezővásárhely, 1914.) A hódmezővásárhelyi ref. egyház története (2 k.). (Uo. 1927.) Tartalmaz egyházi érdekű részleteket „Hódmezővásárhely története” (5 k. 1900., 1901., 1907., 1911., 1913.) és az „Emlékbeszéd kuruc fejedelmeinkről” (1907.) c. műve is.