Szalay János (Almási) (Szádalmás, 1754. – ?, 1805. ápr. 14.) ref. lelkész. Sárospatakon tanult, ahonnan 1780-ban →akadémiai rektornak ment Sajókazincra. 1784-ben külföldre menvén, ez év őszén az utrechti egyetemre iratkozott be. Hazajötte után 1786-ban Sajószentpéteren →káplán, 1787 februárjában Borsodon, 1794-ben Bánhorvátiban, 1799-ben Emődön lelkész lett. Sárospatakról hazafelé való útjában halt meg. Művei: Szülék kézikönyve (Tíz prédikáció nagy részben Duttenhofer után ford.). (Kassa, 1794.) A ker. vallásról való tanításnak rövid summája… (Németből ford.). (Uo. 1817.)