Szabó Károly (I.) (Köröstarcsa, 1824. dec. 14. – Kolozsvár, 1890. aug. 31.) ref. vallású egyetemi tanár. Köröstarcsán tanult, míg 1833-ban Debrecenbe ment s ott volt 1842-ig. Ez évtől jogot hallgatott Késmárkon, hol a következő évtől joggyakorlatot folytatott. Miután 1844-től táblai jegyzőséget viselt Pozsonyban, 1846-ban tengerészi pályára lépett, de megbetegedvén, felhagyott vele, 1847-től Toldy Ferencnek egy irodalmi vállalatában működött közre, 1848-tól pedig részt vett a szabadságharcban. Utána gr. Teleki Józsefhez került, s részt vett a „Hunyadiak kora” sajtó alá rendezésében. 1855-ben nagykőrösi tanár, 1859-ben pedig az erdélyi múzeum könyvtárnoka lett, az utóbbi hivatala mellett egyszersmind tanítván is a kolozsvári ref. gimnáziumban. 1872-ben egyetemi tanárává neveztetett ki a magyar történelemnek, de egyúttal igazgatója volt az egyetemi és múzeumi egyesített könyvtárnak, egészen haláláig. – A Magyar Tud. Akadémiának 1858-tól levelező, 1871-től rendes tagja, a kolozsvári egyetemnek 1873-tól bölcsészeti díszdoktora, a Magyar Történelmi Társulatnak 1867-től, a →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak 1889-től választmányi tagja volt, a →kolozsvári egyházmegyének pedig 1889-től algondnoka. – Kiváló becsű történetírói és könyvészeti munkássága közben gondot fordított az egyházi vonatkozásokra is. Amellett, hogy Régi Magyar Könyvtár-a (3, illetőleg 4 k. 1879–1898.) valóságos kincsesháza az egyház- és irodalomtörténeti adatoknak, a következő fontosabb közleményei vannak e körből: →Huszár Gál életéről és nyomdájáról (Sz. 1867.). Egy gúnyirat a váradi ref. esperesség presbyterianus papjai ellen 1655-ből (Révész Figyelmezője, 1870.). Adalékok régi prot. nyomdáink történetéhez (Erdélyi Prot. Közlöny, 1871.). →Apáczai Cseri János Barcsai Ákos fejedelemhez beadott terve a magyar hazában felállítandó első tudományos egyetem ügyében. (Pest, 1872.) A →Bethlen Gábor által alapított gyulafehérvári főiskola törvényei (Erdélyi Prot. Közlöny, 1872.). Adalékok az erdélyi ref. egyház történelméhez (Uo. 1876–77.). →Huszti András elítéltetése 1742-ben (Uo. 1878.). →Szilágyi Ferenc emlékezete. (Budapest, 1878.) →Szenczi Molnár Albert állítólag 1625-ben nyomtatott egyházi beszédeiről (MKSz. 1880.). Adatok Decsi János életéhez (A „M. Prot. Et. Monographiák” közt). (Budapest, 1881.)