Szabó János (Szeghalom, 1835. jún. 3. – Debrecen, 1902. máj. 23.) ref. esperes. Tanult Füzesgyarmaton, Debrecenben, Eperjesen, Szarvason, Békésen, végül Debrecenben, hol a teológiát is végezte. 1856 őszén külföldre ment, s egy szemeszteren át Bécsben, egyen Zürichben, egyen Göttingenben folytatta teol. tanulmányait. 1858 tavaszán hazaérkezvén, előbb Gyomán, azután Kőröstarcsán →káplánkodott, hol 1862 szeptemberében lelkésznek választották. Miután 1878 szeptemberében →esperessé választotta a →békés-bánáti egyházmegye, 1897 júniusától Hódmezővásárhelyen volt lelkész. – Művei: Emlékbeszéd gr. Teleki László felett. (Debrecen, 1861.) →Révész Imre emlékezete (→Zsigmond Sándor imájával). (Uo. 1881.) Előima Filó János… 25 évi lelkészkedése alkalmából („Emléksorok…” c. füzetben). (Szentes, 1884.) Prédikáció a szegedi ev. ref. egyház új templomának felszentelése alkalmával. (Szeged, 1886.) Hajnal Ábel emlékezete (A békésvármegyei régészeti… társulat XV. évkönyve, 1891.). Templomszentelő ima Nagybecskereken. (Budapest, 1892.) Könyörgés a nagykikindai ev. ref. egyház templomának felszentelésén (1891.). (Gyoma, 1893.) Prédikáció a tiszántúli… egyházkerületi egyházi értekezlet alkalmával Nagyváradon (1895.). (Hajdúszoboszló, 1897.) Emlékbeszéd Vállyi János felett. (Debrecen, 1897.).