Szabó Aladár id. (Tác, 1860. dec. 12. – Gödöllő, 1944. ápr. 26.) ref. lelkész. Az elemi iskolát Polgárdiban és Dégen 1871-ben, a gimnáziumot Pozsonyban és Pápán 1879-ben végezte. Egy évig otthon időzött, azután teológiát hallgatott Budapesten, az utolsó félévre előbb Sárospatakon iratkozott be, de néhány hét múlva visszatért Budapestre. Párhónapi edinburghi tartózkodás után hazatérve, Budapesten hitoktató, majd kőbányai →káplán volt, míg 1888-ban helyettes, miután pedig 1891-ben bölcsészetdoktorságot szerzett, még abban az évben rendes tanár lett a →teol. akadémián. 1905-től budapesti pap volt 1938-ig, midőn nyugalomba lépett. 1910-ben tanácsbíróvá választotta a →dunamelléki egyházkerület. Gödöllőn töltötte utolsó éveit. – Egyháztársadalmi téren kifejtett rendkívül buzgó tevékenységével általános elismerést aratott, mint a belmisszió terjesztésének a magyar protestantizmusban egyik legkiválóbb bajnoka. – Írói munkássága is jobbára ezen a téren mozgott. A →Magyar Prot. Irodalmi Társaságnak 1895-től 1903-ig választmányi tagja volt, majd 1906-tól újból. Jelentékenyebb dolgozatai: Locke, (Budapest. 1890.) A philosophia jövője. (Uo. 1890.) A protestantismus és a külmisszió (Prot. Szle, 1890.). Az élet kérdésének fontosságáról (P. E. I. L.. 1892.). Budapesttől Londonig. (Budapest, 1894.) Lelki harmat. (Uo. 1894.) A prot. hittani alapelvek hatásáról (Prot. Szle, 1894.). A belmisszió eszmei szempontból (Uo. 1895.). Livingstone Dávid utazásai és felfedezései. (Budapest, 1895.) A tudomány szabadsága és a ker. hit. (Prot. Szle, 1896.). Jézus személyisége és a magyar protestánsok bajai (Uo. 1901.). Az apokryphák Jézusképe (Uo. 1902.). Kant nevezetesebb gondolatai (Uo. 1904.). Az egyház és az egyház munkája. (Budapest, 1904.) A ker. egyház eszményképe (Beköszöntő). (Uo. 1905.) Emlékezés →Szász Károlyról (Dunamelléki egyházkerületi jegyzőkönyv, 1905.). Az oktatásügyi harc Angliában (Prot. Szle. 1906.). Jézus élete. (Budapest, 1907.) Két érdekes congressus (Prot. Szle, 1908.). A diakonissza-munkáról (Uo. 1909.). A ref. egyház a 20. század elején (Uo. 1910.). Az angol királyok trónralépési nyilatkozata (Uo. 1910.). Külmissziói kalauz. (Budapest, 1911.) Az őskeresztyénség és a misszió (Theol. Szaklap, 1911.). A keresztyénség elterjedése a világon. (Budapest, 1914.) Kegyelem által (Visszaemlékezések). (Uo. 1941.) – Szerkesztette a →Hajnal (1894–1899.) c. belmissziói közlönyt és egy Új Óramutatót (1896.), egyik szerkesztője volt a Koszorú (1893.) első négy füzetének s az Evangelische Blätter aus Ungarn (1897–1899.) első évfolyamának. Terjedelmes előszót írt a Drummond H. „Természeti törvény a szellemi világban” c. művének magyar fordítása (1895.) elé, melynek ő volt a revizora is. Részt vett az ószövetség új fordításában is. Kisebb dolgozatai a P. E. I. L.-ben, a →Prot. Szemlében s az általa irányított kisebb közlönyökben jelentek meg. – Sógora →Csizmadia Lajosnak.