Sibolti Demeter (Tolna, ? – Győr, 1589. febr. 17.) ev. lelkész. Tolnán kezdett tanulni. 1549-től Temesvárt tanult, míg 1551-től nevelősködött. Külföldre menvén, 1559. ápr. 12-én a wittenbergi egyetemre iratkozott be, melyen 1561-ben →seniora lett az odavaló magyar →coetusnak. Miután 1562-ben visszatért hazájába, még ez évben a gyulai, 1565-ben pedig a csepregi →rektorságot foglalta el, majd úgy itt, mint Bécsben főleg az ifjú Nádasdy Ferenc nevelésével foglalkozott. Később Semptén is rektorkodott, míg 1574-től Jókán, 1576-tól Nagyszombatban lelkészkedett. Innen 1578 elején elűzetvén, 1579 elejétől Semptén volt pap. 1585-ben püspökké választotta a →csallóköz-mátyusföldi prot. egyházkerület, de még ebben az évben odahagyta ezt az állását, Győrbe menvén lelkésznek. A dunántúli lutheránus és helvét irányúak közötti vitákban az előbbiek pártján vett részt. – Műve: Lelki harc. (Detrekő, 1584.) (II. kiad. Gyulafehérvár, 1632., III. kiad. uo. 1643. a Szalárdi Miklós neve alatt.) Újból közrebocsátotta a maga neve alatt a Bock-Bornemissza féle „Vigasztaló könyvecské”-t, megtoldva a →Heltai hasonló című művéből vett részletekkel (1584.).

Irodalom: Ónody Zsigmond: Vázlatok S. Demeterről (P. E. I. L. 1888.), Szőllősi Antal: S. D. (Uo. 1888.), Thury Etele: S. D. élete és munkái (Prot. Szle, 1890.), Zoványi Jenő: Adat S. Demeterről és egyébről (Uo. 1934.).